Irodalmi Szemle, 1994

1994/11 - GÁGYOR JÓZSEF: Szerelmi-erotikus szimbólumok a mátyusföldi gyermekjátékokban és mondókákban

Szerelmi-erotikus szimbólumok..

Eredj ki, te kis piros! (Nádszeg)

A „menny” feltételezhetően a szeméremdomb, ahonnét „le kell menni” (vagina), a juhok pedig a pubest szimbolizálják.

Cimbalomverő. (134) Névre csúfolóban találjuk meg:

Jenő, mi lóg elő?

Cimbalomverő,

Gyere, vedd elő! (Tallós)

Csigabiga. A csigabiga-csalogatókban fordul elő. A csalogató a penist jelképező, csigaházból előbúvó csigát saját, kifogyhatatlan vulvájával csalogatja (96):

Csigabiga, gyere ki,

Ég a házad ideki!

Kapsz tejet, vajat,

Holnapra is marad. (Tallós)

Jellemző, hogy tejtermékekkel csalogatják a csigát.

Egér, kisegér, pocik (160). Gyermekmondókában:

Kisegér, kisegér,

Minden lyukba belefér. (Tallós)

A következő kiolvasóban szintén erotikumot vélek felfedezni:

Egerem-begerem, bú,

Högyös kalapú,

Madár, sóska, jaj, de édös,

Jaj, de satanyú! (Jóka)

A „hegyes kalapú egér” feltételezhetően a penis fedőneve, ugyanez a madár is, míg a sóska a vaginális emisszióra vonatkozhat. Figyelmet érdemel az édes — savanyú ellentétes szópár.

Gyertya (99). A gyertya égése a felnőttek lakodalmi énekéből került át a gyermekdalokba. (B-58) Az égő gyertya a penis erectus jelképe.

A Pünkösdi rózsa kezdetű játékdal ezeket a motívumokat tartalmazza:

Ég a gyertya, mikor gyújtják,

Mikor ezt a táncot járják.

Pereg a rokka kereke,

Enyim vagy, kis menyecske! (Felsőszeli)

A dalocskában emlegetett tánc (csárdás) maga az aktus; a „rokka kereke” a vagina, aminek „pergését” a férfi idézi elő. (B-58)

Gyík. „A béka mellett gyíkot is képzelt a népi hiedelem a genitáliákban.” (253) Kiolvasóban fordul elő:

Ez alatt a híd alatt

Tarka gyíkok nyargalnak. (Pozsonyvezekény)

A tarka a penis erectus jelzője.

Jancsi, Jancsika, Kormos Jancsi. „A hímvessző ’’legénynevei" közül a legközönségesebbek a Jancsi, Gyurka, Peti..." (25)

Hej, Jancsika, Jancsika,

Mér nem nyőté nagyobbra,

Letté vóna katona. (Tallós)