Irodalmi Szemle, 1994

1994/11 - DÉNES GYÖRGY: Nem nyílik ablak, Asszociációk (versek)

Turczel Lajos

tak, amelyek irodalmi anyagokat sűrűn közöltek. Ilyen volt a pozsonyi Híradó és az ugyancsak ottani első Magyar Újság, valamint a kassai Esti Újság. Ezek valamelyikében — főleg a liberális szellemiségű, rugalmas Magyar Újságban — el tudok képzelni egy vagy egy-két Neubauer készítette Kafka-fordítást is, de az igent vagy nemet a régi évfolyamok mai hiányosságai miatt nem lehet döntő módon bizonyítani. Az említett újságok nálunk található foghíjas évfolyamaiban Kafka-fordítás nincs.

Szalatnai szóban forgó vitacikkében van egy olyan feltételezés is, mely szerint „Márai és Neubauer korai, még Kafka életében készített fordításai a prágai német író első idegen fordításai is lehetnek Ezt a feltételezést olvasva örvendeteset dobbant a szívem, de aztán gyors tárgyilagossággal arra gondoltam, hogy a kiterjedt és differenciált cseh sajtóban már 1918 előtt is akadhattak Kafka-fordítások.

Nos, a cseh Kafka-irodalom ilyenekről nem tud, de a kezdetet ehhez közeli időre, 1920-ra rögzíti. Az 1963-as csehországi liblicei Kafka-konferencián O. F. Babler cseh író és műfordító tartott előadást a korai Kafka-fordításokról, melyeket az író kedvese: Milena Jesenská indított el. Első fordítása Topič (A fűtő) címmel a Kmen című prágai folyóirat 1920. április 22-i dátumú 6. számában úgy jelent meg, hogy az egész terjedelmet lefoglalta. A szokatlan esetet a költőként is híres főszerkesztő: Stanislav K. Neumann a következőképpen indokolta: „Az elbeszélés, amellyel ezt a számot kitöltöttük, a legjobb mai német elbeszélések közé tartozik. Véleményünk szerint helyes az, ha ilyen kitűnő írás nem szakadozik folytatásokra, hanem szokatlan, de szerencsés kivételként a maga egészében kerül a folyóirat olvasóinak kezébe. ”

Milena Jesenská a Kmen 1920-as évfolyamában még hat rövidebb fordítást közöl Kafkától, s így hét írással előzi meg a mi Márainkat, akit tehát az író második fordítójának tarthatunk. További korai cseh fordítások Ludvík Vrána, Gustav Janouch és František Pastor tollából csak 1926 és 1929 között jelentek meg, s mivel Kafka 1924-ben bekövetkezett halála előtt a csehen és magyaron kívül más nyelvű átültetések nem ismertek, a fordítók közül a harmadik hely Neubauer Pált illeti meg, a befogadó nyelvek közül pedig a magyar a második.

Még arról kell szólni, milyen volt Márai viszonya Kafkához.

Először is: már tehetségét próbálgató, kereső 20 éves íróként felfigyelt, rácsodálkozott a különös írótársra. A fordításra tipikus Kafka-írást választott ki: egy értelmetlennek látszó gyilkosság borzongatóan tárgyilagos leírását. A háromflekkes terjedelmű írásban a gyilkos a tette után így mereng: „A gyilkosság üdve: megköny- nyebbülés, szárnyalás az idegen vér ömlésén keresztül. Wese, öreg éji árnyék, barát, sorházi pajtás, elapadsz a sötét utcamélyben. Miért nem vagy te egyszerűen egy vérrel töltött hólyag hogy rádűlhetnék s eltűnnék egészen? Nem telik ám be minden, nem minden álom élő fürt, nehéz maradványod itt fekszik már hozzáférhetetlenül minden lépésnek. ”

Az 1992. március 22-én közölt Franz Kafka című recenziójában Márai három, könyv alakban megjelent Kafka-elbeszélést ismertet, köztük a Jesenská által lefordított Dér HeizerX (A fűtőt). Az írások elemzése után Kafkáról ilyen összegező jellemzést ad: Érdekes és izgató ez az író, aki mindezen túl hozott egy furcsa letisztulást az expresszionizmusban: a kor forradalmi páthoszán, görbe vonalain és reflektorain túl hozza a kor lázas, forradalmi italát leszűrt, hideg és érett forma tartályában. Az új né-