Irodalmi Szemle, 1993
1993/10 - DOKUMENTUM - TURCZEL LAJOS: Magyar nyelvű iskolai oktatás és népművelés
dokumentum Magyar nyelvű iskolai oktatás és népművelés az első Csehszlovák Köztársaságban I. Az iskolai oktatás Az 1918-as államfordulat után a csehszlovák iskolapolitika első intézkedése volt, hogy Szlovákiában és Kárpátalján a teljesen vagy nagy többségben szlovák és ruszin lakosságú területeken megszüntette a magyar nyelvű iskolákat. Ez érthető volt, hiszen az 1867 után elhatalmasodó magyarosítás az iskolák viszonylatában volt a legintenzívebb, s 1918-ban a mai Szlovákia területén működő 3641 elemi iskolából 3298 (90,7%) a magyar, és csak 343 (9,3%) más nyelvű. A kisebbségi iskolaügy demokratikus rendezésére Csehszlovákia a békeszerződéseken aláírt kisebbségvédelmi szerződésekben kötelezettséget vállalt, s demokratikus törvényeket hozott, de ezek gyakorlati érvényesítésénél már folyamatosan hibák: tudatos mulasztások s machinációk történtek. Az iskolai oktatás alapvető intézményéről, az elemi iskoláról az első fontos törvény már 1919-ben megszületett. Ez a 189. sz. törvény többek közt kimondta, hogy ott, ahol 40 kisebbségi iskolaköteles gyermek van, a szülők kérésére kisebbségi elemi iskolát kell létesíteni. Az 1922. évi 226. sz. törvény a hatosztályos régi magyar elemi helyett a nyolc- osztályos elemi iskolai oktatást tette kötelezővé. Ez a cseh országrészekben már 1918 előtt megvolt, Szlovákiában és Kárpátalján 1928-ig kellett megvalósítani. Az 1919. évi 189. sz. törvény demokratikus kisebbségi intézkedéseit a nacionalista iskolai hatóságok nemcsak a szórvány magyarság körében hanyagolták el, hanem különböző ürügyekkel számos magyar többségű községben leépítették a magyar iskolát, s a szülők tiltakozásai, fellebbezései és a magyar ellenzéki pártok interpellációi ritka kivételektől eltekintve eredménytelenek maradtak. Iskolai oktatásunkról már 1945 előtt jeletős irodalom alakult ki. Az akkori fő források: Fizély Imre: A magyar iskola (In: Magyarok Csehszlovákiában 1918—1938, szerk. Borsody István, Budapest 1938); Maiéter István: A magyar kisebbség problémája a Csehszlovák Köztársaságban (Magyar Figyelő, 1933,1-2. sz.); Sinkó Ferenc: A főiskolások (In: Magyarok Csehszlovákiában 1918—38); Stelczer Lajos: A szlovákiai magyar iskolaügy (In: A szlovákiai magyarság élete 1938—1942, Bp. 1942); Szerényi Ferdinand: Lehet-e reménységünk? (Magyar Figyelő, 1934, 2-4. sz.); Vájlok Sándor: A magyar közművelődés helyzete a visszatért Felvidéken (In: A visszatért Felvidék adattára 1-11., Bp. 1934); — 1945 után az első feldolgozást Turczel Lajos végezte el a két háború közti kisebbségi élet politikai, társadalmi és szellemi viszonyait bemutató könyvében: Két kor mezsgyéjén, Pozsony 1967, ül. fejezet. További jelentős feldolgozások: Popély Gyula: A magyar népiskolai oktatás Csehszlovákiában 1918—1938 (Szabad Földműves-Újság, 1991. V. 27—31.); uo.: A magyar középiskolai oktatás Csehszlovákiában 1918—1938 (Szabad Újság, 1991. IX. 17., 28. és X. 1.); Fogarassy László: Pozsonyi magyar kereskedelmi középiskolák (Szabad Újság, 1992. I. 17.) TURCZEL LAJOS
