Irodalmi Szemle, 1993

1993/10 - DOKUMENTUM - TURCZEL LAJOS: Magyar nyelvű iskolai oktatás és népművelés

TURCZEL LAJOS

A kisebbségelenes iskolapolitika célkitűzéseit társadalmi vonalon az 1920 októberében alakult Slovenská Liga segítette elő. Ennek az állam által erkölcsileg és anyagilag bőkezűen támogatott soviniszta egyesületnek a törekvése Dél-Szlovákia fokozatos elszlovákosítása volt. Színmagyar községekben a szlovák nyelvű iskolák egész sorát szervezte meg azzal a módszerrel is, hogy az iskola kérvényezésére — nagyfokú propagandával és főképpen anyagi előnyök (tanszerek, ruhanemű és étkeztetés) nyújtásának kecsegtetésével — számos magyar családot rávett. E gyászos emlékű egyesületnek azonos nevű lapja volt, s helyi szervezeteinek száma 1938-ig 440-re emelkedett.

Az iskolai hatóságok és a Slovenská Liga szlovákosító tevékenységének eredményességét jól mutatja a magyar elemi iskolák statisztikájának alakulása. Az 1921/22. iskolai évben összesen 854 magyar elemi iskola volt, ebből Szlovákiában 727, Kárpátalján 118; a tanulók együttes száma 94 175. Négy évvel később, az 1925/26. isk. évben összesen 806 iskola volt 91 627 tanulóval. 1933/34-ben a magyar elemi iskolákba 92 907 tanuló járt, s a más nyelvű iskolákat látogató magyar elemisták száma 13 648 volt. A harmincas évek közepén az ötvenet is elérte azoknak a magyar többségű községeknek a száma, melyekben csak szlovák iskola volt. A masaryki—beneši köztársaság utolsó iskolai évében, 1937/38-ban 875 elemi iskolánk működött 102 022 tanulóval. Hogy a magyar iskolák ingadozó száma a szlovák és cseh iskolákkal szemben mennyire leszorított volt, azt egy kárpátaljai statisztikai adatösszevetéssel jól lehet érzékeltetni: Az 1930-as népszámlálás szerint Kárpátalja lakossága így oszlott meg: ruszin: 446 916, magyar: 109 472, csehszlovák: 33 961. Az elemi iskolák nemzetiségi megoszlása ehhez képest elképesztő aránytalanságot mutat: a 33 961 csehszlováknak 158 elemi iskolája volt, a 109 472 magyarnak pedig csak 118. (A ruszin iskolák száma 465 volt.)

Az elemi iskolák közül az államiak voltak a legjobban ellátottak, s ezekből magyar viszonylatban igen kevés működött. 1930-ban a 736 szlovákiai magyar elemi iskolából a nagy többség: 585 (79,9%) felekezeti volt, 77 községi és csak 74 állami állami. A magyar elemik nagyarányú hiányosságairól Sziklay Ferenc 1930-ban A szlovenszkói magyar népoktatás helyzetrajza című füzetes kiadványában táblázatot készített, s abban többek közt kimutatta, hogy a 736 iskola közül 54-ben nem volt könyvtár és 103-ban szertár. Több olyan iskola volt, ahol a megengedett 60-as létszámon felül voltak a gyermekek egy osztályba gyömöszölve: Doborgazon 96, Bodrogszentesen 101, Nagykaposon 109 és Csapon 196 volt egy osztály létszáma.

A magyar elemi iskolák tanítóinak száma 1921-ben 2162 volt. Ez a szám aztán 1930-ig

— az elbocsájtások és kiutasítások következtében is — 1531-re apadt, de 1938-ban már megközelítette az 1900-at. Ebben a számban a magyar nemzetiségű zöm mellett más nemzetiségűek, főképp szlovákok és ruszinok is voltak. Meg kell jegyezni, hogy a tan- felügyelői karban és a pozsonyi iskolai referátus alkalmazottai között egyetlen magyar nemzetiségű sem volt.

Azoknak a magyar tanítóknak (és tanároknak), akik a képesítésüket a régi Magyar- országon szerezték, az 1920. évi 276. sz. törvény előírásai szerint 1923. dec. 31-ig szlovák nyelvből (Kárpátalján a ruszinból) és csehszlovák honismeretből nosztrifikációs vizsgát kellett tenniük. Hogy ezek a vizsgák nagyobb zökkenők nélkül folytak le, ebben az 1921 májusában alakult Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület vezetőségének nagy érdeme volt. A Tanítóegyesületnek 1921-től 1938-ig Magyar Tanító néven kitűnő érdekvédelmi és pedagógiai módszertani lapja volt. A kárpátaljai magyar tanítók szervezete a Podkarpatszkáruszi Általános Magyar Tanítóegyesület nevet viselte.

Az óvodai oktatást a csehszlovák iskolai törvénykezés nem tekintette kötelezőnek. A fennálló óvodák községi, felekezeti vagy magánintézmények voltak, és a legnagyobb elterjedtséget a cseheknél és a németeknél érték el. 1931/32-ben Szlovákiában 26 magyar óvoda volt 30 osztállyal és 2162 gyermekkel. Ugyanakkor szlovák viszonylatban is csak 98 óvoda működött, 115 osztállyal és 7585 gyermekkel. A Slovenská Liga a magyar többségű községekben is több szlovák óvodát létesített, s oda magyar gyermekeket is toborzott.