Irodalmi Szemle, 1993

1993/7-8 - KRÓNIKA

1993. június 8. és 12. között a pozsonyi Kalligram Kiadó, a budapesti Akadémiai Kiadó, a Bog-Molnár Könyvterjesztő Vál­lalat és az Új Szó szerkesztősége megren­dezte az első Szlovákiai Magyar Könyv­napokat. A nyitóünnepséget Dunaszerda- helyen tartották, majd fokozatosan bekapcsolódtak a rendezvénybe más dél­szlovákiai városok is. A könyvsátrak kíná­lata ízelítőt adott a budapesti Ünnepi Könyvhét terméséből, s szinte teljes egé­szében tartalmazta hazai kiadóink legfris­sebb termékeit. A helyszíneken neves hazai magyar és szlovák s magyarországi alko­tók dedikálták műveiket. (z) 1993. június 24-én kiosztották a Szlovákiai írószervezetek Asszociációjának díjait. A fő díjat Alfonz Bednár kapta (in memoriam) Role (Szántóföldek) című regényéért, s ní­vódíjat kapott Juhász R. József Van még sza­lámi! című verskötetéért. A díjakat Jozef Bž- och, a bírálóbizottság elnöke adta át. (t) A Szlovákiai Magyar írók Társaságának a közelmúltban két külföldi íróvendége volt. A Társaság székházában május 25-én Thomka Beáta esszéíró, kritikus, egyetemi tanár Posztmodem képtár — ezredvégi irodal­mi jelenségek címmel tartott előadást, június 8-án pedig Tornai József költő, a Magyar írószövetség elnöke találkozott íróinkkal s beszélgetett el velük a mai magyar iroda­lom időszerű kérdéseiről. A hasznos talál­kozókat élénk vita követte. (dz) Michal Kováč, a Szlovák Köztársaság el­nöke, 1993. Június 15-én szlovákiai írókkal találkozott. Az államfő és az írók az iro­dalom és a közélet időszerű kérdéseit vi­tatták meg. A találkozón — amelyre Bud- mericében, az írószervezetek alkotóházá­ban került sor — a Szlovákiai Magyar írók Társaságát Dobos László, Duba Gyula és Fonod Zoltán képviselte. (dz) A Szlovák Irodalmi Alap tekintélyes magyar irodalmi díját, a Madách Imre-dí- jat az ismert szlovák és magyar írókból álló zsűri az idén Farnbauer Gábor költőnek (Az ibolya illata című "gondolatregényé­ért"), illetve Rácz Olivér — Illés Anna for­dítópárosnak (Peter Karvaš Minifreskók című művének művészi tolmácsolásáért) ítélte oda. A díj átadására 1993. július 8-án, a Szlovákiai írószervezetek Hálózatának klubjában került sor. A díjazott művek ér­tékelésére egy későbbi számunkban visz- szatérünk. (t) Válaszként a Szlovák Értelmiség erősen nacionalista hangolású harmadik kong­resszusára (amely 1993. május 29-én ülé­sezett Eperjesen) megalakult az ún. Szlo­vákiai Értelmiségi Fórum. Alakuló gyűlé­sén (1993. június 28-án Pozsonyban) Rudolf Chmel irodalomtörténész mondott bevezetőt. Előadásának néhány gondolatát az alábbiakban idézzük: "Ha a gyakran ra­gályos ideologizálással azt a valamit szegeznénk szembe, ami minden értelmiséginek ex professo kötelessége: az önmegismerést, a kritikai élő ön­reflexiót, akkor az ideológus—vulgarizálóknak talán nem lenne olyan könnyű a dolguk. Csak­hogy amint azt a cseh Petr Príhoda mondja, az önismeret elsősorban munka, s az ideológia sémáitól a munka idegen.” “Az a hatalom, amely azt hiszi magáról, hogy ő fedezte föl a társadalom számára a problémák végső megol­dásának a módját, nem csak azért veszélyes, mert az ilyen hatalom a polgáraival összefér­hetetlen, s hite igaztalan. Az igazság birtoklása nagyon csalóka dolog. S nem csak a politikában az. De ráadásul a politikában hiába keresünk igazságot, ott csak érdekek vannak. S az igaz­ságot gyakran kihasználják, s éppen az érdekek érdekében. S jó lenne, ha az értelmiség mindezt különösképpen szem előtt tartaná." (t) krónika

Next

/
Oldalképek
Tartalom