Irodalmi Szemle, 1993
1993/7-8 - HAULITUSZ ANIKÓ: Meseelemek eredete
Meseelemek eredete De ezt a fát csak az leli meg, hogy hol van, merre van, aki foggal született, oszt kilenc álló esztendeig nem vesz a szájába tejnél egyebet. Az meg tudni való, hogy tátus az ilyen. Mer ez a csudálatos nagy fa olyan helyen nőtt, hogy csak az ilyen tudományos férhet hozzá. Az emilyen ember csak hírét hallja, de látni nem láthatja." (Szűcs Sándor: Az "égbenyúló fa" a sárréti néphitben, Etnographia, LVI. sz. 194, 24. o.) Qyen tetejetlen, hatalmas fáról népmeséink is tudnak. Például egy hétfalusi csángó változatban a király udvarán áll a tetejetlen fa. Ezen szintén megtalálható a hold és a nap. Törzsén egy házban a hold anyja és a hold, feljebb pedig ugyancsak egy házban a nap anyja és a nap lakik. Közismert mesetípusa ez a magyar népmesekincsnek. Jellemző továbbá, hogy ágai között állatokat, szarvasmarhákat és lovakat ábrázolnak. (1. ábra) A magyar mesekincs "égig érő fa" vagy "tetejetlen fa" motívuma, vagyis a világfa vagy életfa képzete az indoeurópai népek körében általánosan ismert, sőt az újabb kutatások szerint éppen náluk alakult ki. A magyar és az indoeurópai népek képzetében azonban találunk egy lényeges különbséget, amely a két fát elválasztja egymástól, s ezek a fa csúcsán vagy ágai között elképzelt égitestek. Ezt a képzetet, illetve ábrázolást csak a magyar díszítőművészetben találjuk meg, az indoeurópai népek körében ismeretlen. Ezzel szemben pontosan a magyar képzetet és ábrázolási módot találjuk meg uráli rokonaiknál, valamint a szibériai népcsoportoknál. Berze Nagy János szerint a világ fája a világ közepén áll: "A mesékben e felfogás szerint az életfa az elágazó utak, több irányból összeomló folyók keresztező középpontjában áll." (Berze Nagy János: Az égigérő fa. Pécs, 1958, 378. o.) Ez megegyezik az életfa természet írta szimbolikus jelével, a kereszttel, amiről még a későbbiekben szó lesz. A föld köldökéről szóló hiedelmet megtaláljuk a Bibliában is: "...Fordítsd kezedet a népes pusztaságok ellen, a nép ellen, amely a pogányok között gyűjtetett egybe, mely jószágot és gazdagságot szerez, s lakozik a földnek köldökén!" (Ezékiel 38:12) Egyes felfogások szerint a világfa az e világ kellős közepén áll és az égboltot tartja. A világfának eszerint többféle tagolódása ismeretes: 1. az első ágán trónol Vénusz , a szerelem, házasság istensége — rézszínű 1. ábra
