Irodalmi Szemle, 1993
1993/1 - DOKUMENTUM - Dr. KISS LÁSZLÓ: A Komáromi Tudós Társaság orvos tagjai
IX)KXMENTUM Dr. KISS LÁSZLÓ A Komáromi Tudós Társaság orvos tagjai* (200 éve jelent meg a Mindenes Gyűjtemény utolsó száma) Selye János írja Álomtól a feledésig című, világsikert aratott könyvében: "Apám magyar volt, és a komáromi tanáraim intenzív magyar hazafisága erősen hatott rám." E vallomásnak is beillő idézetben, mint csöppben tenger, ott rejlik a századelő Komáromának atmoszférája, az "intenzív magyar haza fiságnak" nemcsak szóban, melldöngetésben, hanem tettekben, példákban megvalósuló szelleme, légköre. Az a légkör, melynek Selye iskolaévei idején, az 1910-es években már több mint százéves hagyománya volt e Duna-parti városban. Az intenzív magyar hazafiság tüzének lángjai ugyanis már az 1789 és 1792 közti időszakban fellobbantak Komáromban — Péczeli Józsefnek és a Komáromi Tudós Társaságnak köszönhetően. 1789 "Boldog-Aszszony Havának Első Napján", azaz január elsején hagyta el a komáromi nyomdát a Mindenes Gyűjtemény "Első Szakaszsza". Az előző év nyarán Kassán megindult Magyar Museum mellett egy újabb folyóirat jelzi a 18. századvégi felvüágosodás térhódítását. S bár a kezdeti lelkesedés — Kassához hasonlóan — Komáromban is gyorsan alábbhagyott, 1789. július 1-jétől rendze- resen, heti két "levélben" jelent meg a Mindenes Gyűjtemény. Igaz, Péczeli s szerkesztőtársai csak egy évig, 1790. június végéig bírták ki ezt a tempót. Az 1791-es V. negyed, illetve az 1792-es VI. negyed már csak összevont számként, évkönyv formájában tudta magát fenntartani. A szerkesztő, Péczeli 1792. december 4-én bekövetkezett halála a Mindenes Gyűjtemény halálát is jelentette. A Mindenes Gyűjtemény az első magyar nyelvű tudománynépszerűsítő, tudományos ismeretterjesztő lapnak tekinthető. Ennek megfelelően a lap munkatársai közt ott találhatók a már magyarul is írogató mérnökök, lelkészek, orvosok, a természet három országának titkait pedzegető tudósok. A lap körül kialakult lelkes szerzőgárdát a korabeli sajtó Komáromi Tudós Társaság néven emlegette. A vidéki irodalmi társaságoknak a 18. század végéig terjedő történetét Hofbauer László dolgozta fel 1930-ban. Munkájában a korabeli lapok, elsősorban a Hadi és más nevezetes történetek címmel megjelenő pozsonyi folyóirat, illetve Takáts * A II. Selye János Napok alkalmából 1992. augusztus 1-jén Komáromban elhangzott előadás szövege