Irodalmi Szemle, 1993
1993/5 - Interjú DÉCSY GYULA amerikai nyelvészprofesszorral: „A magyar nyelv a világ 46. legnagyobb nyelve”
"A magyar nyelv a világ 46. legnagyobb nyelve" építette ki, mégpedig a legrosszabb, feudális formájában. Az egyszerű polgárokat kiszolgáltatottá tette, a hatalom sáncain belül lévőket, például az államapparátus tagjait pedig a többiekénél nagyobb hatalommal ruházta fel. Ennek a gyakorlatnak véget kell vetni. □ Csakhogy mi most még olyan átmeneti időszakban élünk, amelyben szükség van rá, hogy az állampolgárokat valaki támogassa. Támogató szerepet kezd nálunk betölteni a Csemadok égisze alatt létrejött társaságok egyike-másika, például az anyanyelvi vagy a néprajzi. Mi módon juhatnak ezek pénzhez, ha megszűnik az állami támogatás? Hát ki kell találni olyan tevékenységi formákat is, amelyek pénzt hoznak. Hogy milyen lehetőségek vannak Szlovákiában, azt én nem nagyon tudom megítélni. Egy olyan szervezet, mint az Anyanyelvi Társaság megpróbálhatna, mondjuk, reklámszövegeket fogalmazni. Ezért — legalábbis Amerikában — nagyon jól fizetnek. Milliókat lehet keresni egy jó szlogennel. Ha az itteni magyaroknak több pénzük lesz, és az intézmény tevékenysége megnyeri tetszésüket, akkor valószínűleg hajlandók lesznek azt, ha mással nem, hát legalább a rendszeres tagdíjfizetéssel támogatni. Ez persze nem igazán biztos pénzforrás. Gazdasági alap nélkül nem lehet semmit csinálni. Arra ne számítsanak, hogy az állam, különösen a szlovák állam egy magyar anyanyelvi társaságot támogatni fog. Az államnak egy idő múlva még a Matica fenntartására sem lesz pénze, nemhogy a Csemadokéra vagy az Anyanyelvi Társaságéra. □ A kisebbségi élet az anyagiak mellett más bajokai is jár. A kisebbségi magyarság nyelvhasználata a magyarországinál például jóval nyelvjárásiasabb. Mennyire tekinthető sorscsapásnak nyelvünknek ez a széttagoltsága? Az ilyen jellegű különbségek más nyelvekben sem ismeretlenek. Például egyik könyvemben listáztam a kelet- és nyugatnémet nyelvhasználat közötti eltéréseket. Ilyen volt például a keletnémet Rat des Kreises, szemben a nyugatnémet Kreisrattal. A keletnémet változat orosz módra alakult: oroszul csak úgy lehet mondani, hogy "kerület tanácsa". Vagy például a nyugatnémet rendkívül erős angol hatásnak van kitéve. Ez a hatás a keletnémetben nem érvényesülhetett olyan mértékben, mégis voltak olyan angol szavak, amelyek épp a keletnémetben honosodtak meg. Milyen szavak? Olyanok, amelyeket az oroszban is használtak. Például a (das) Meeting szó hosszú ideig nem volt meg a nyugatnémetben, ők azt mondták, hogy Zusammenkuft. Mivel azonban a mitying megvan az oroszban, a keletnémetek is legitimálva érezték ennek az angol szónak a használatát. Nálunk ilyen szó például a kombájn, amely az oroszból került át a magyarba, és nem az angolból, az oroszban viszont angol eredetű. □ Hogyan tekintenek a németek nyelvi széttagoltságukra? Előnynek tartják, hogy nyelvük több országban használatos, vagyis — ahogy ők mondják — az államalkotó nyelvi szubsztanciát egy nyelv több államban
