Irodalmi Szemle, 1993

1993/5 - LÁSZLÓFFY CSABA: Szabadon választott gyakorlatok szökéshez

LÁSZLÓFFY CSABA

Szabadon választott gyakorlatok szökéshez

( A hangjáték első két részét az 1993/3. és 4. számunkban közöltük.

A szereplők névsorát lásd a 3. számban.)

II. rész

1.

JUANITA (felindulását cseppet sem leplezve) Borzalmas! Tehát nem annyira cinikus és bohóc, amilyennek őt megismertem? Inkább demagóg, gyáva alak!... Ezek szerint nem is jó magyar. (Felcsattanva.) Ez a gúnyos vigyor mit jelent?! Üldöztetésének kockázatait, a borzalmakat csak kitalálta?! (Magából kikelve.) Azért jött ide, hogy Kazit sértegesse! Lehet, hogy az ellensége... Nem! Lefogadom, hogy a barátja volt valamikor. (Csend.) Gondolhattam volna. Förtelem... (Vissza próbál ütni.) Amit maguk onnan magukkal hoznak! (Elbőgi magát.) Hallgasson! (Üvegkoccanás. Tölt, iszik.) Olyan rémképek, melyeket fel sem tudunk fogni ép ésszel. (Gyorsuló léptek fol-alá.) Elhitetni velünk, hogy a húsboltban a kampón őszülő szőrű patkányok lógtak, és patikamérlegen mérték őket. (Kitörve.) Kész őrület magukat hallgatni!...

VENDÉG Én már rég abbahagytam.

JUANITA Mintha maga nem volna jövevény.

VENDÉG (lassan hátráló léptek) Már megyek is...

JUANITA Maradjon. Ne hagyja abba, az Isten szerelmére. Folytassa.

VENDÉG (akadozva, zavartan) Azt képzelte, hogy idejövök és alaptalanul...

JUANITA Cigarettázik?

VENDÉG Nem.

JUANITA Ráébredni a valóságra! Arra, hogy hazug is.

VENDÉG Én?

JUANITA Maga csak kegyetlen. (Újabb pohártöltögetés. Száraz hang.) Hátha-meg- szomjazott.

VENDÉG Kegyetlenebb, mint ő? (Csend.) Gint nem kérek. Egy cigit mégis elfogadok.

JUANITA Amikor először pénzt kért tőlem, azt hittem, hogy ő is valamilyen erdélyi alapra gyűjt. Megkönnyebbülés lett volna.

VENDÉG (kissé elmarasztalóan) Hogy ezzel lerótta erkölcsi kötelességét.