Irodalmi Szemle, 1993
1993/3 - LÁSZLÓFFY CSABA: Szabadon választott gyakorlatok szökéshez
LÁSZLÓFFY CSABA látni, amikor egy embertársad ételmaradékot, penészes kenyeret kénytelen kihalászni a szeméthulladékból. JUANITA (nem sikerült meghatni) Mondom, hogy nem tőlem kell tartanod. KAZIMIR (ököllel az asztalra csap) Te viszont rettegsz attól, hogy kimondom: nem szeretlek! JUANITA Milyen közönséges vagy... (Suttogva; erőlködik, hogy el ne sírja magát.) Milyen gyáva! KAZIMIR Örülök, hogy ilyen egyszerűen fogalmaztok. Itt nálatok nincsenek irreális vágyak; a jólét és a középszer ikertestvérek. Ezért kifizetődőbb itt minden gyávaság, mint az éhségtől ingerelt kiválasztott-tudat nálunk. (Kissé lekezelően.) Ebben a jól jövedelmező világban, legyen bár korrupt, a lázadó eleve infantilis. JUANITA Mikor voltál te lázadó? KAZIMIR Annál ink(ább)... (Folyadékfröccscnés.) Mi volt ez, narancslé?! JUANITA (megszeppenve, mint aki most tér magához.) Várj, lenyalom. KAZIMIR A fülemről, a nyakamról... A gallérom is ragad. JUANITA (erőltetett gyöngédséggel) Micsoda pár vagyunk mi együtt! (Élesen szól a csmgő.) (Társaság zaja, koccint gatás.) FESTŐ íme, a falu határában az évszázados tatárlyukak. Apám azokban bujkált, vagy az istállópadláson a ponyvával letakart szalmában. A katonaszökevényekre csendőrök vadásztak... Erre gondoltam, amikor ezt a képet festettem. SERESNÉ (szeret szerepelni) Pompás! Már úgy értem, az atmoszférája. Bármi is történjék, az a tarka tehén nyugodtan ballag. FESTŐ Magam is így gondoltam. Jöhet árvíz, földrengés — "Ne félj, ez nem bitangol el soha", ahogyan anyám mondta volt. Állsz, mint gyermekkorodban, a kapufának dőlve a feszülő, nehéz tőgyek bűvöletében, mintha valamilyen forró sejtelem sugározna belőlük feléd. SERESNÉ Kész önkívület! FESTŐ Az életösztön visszatérő nyugalma inkább. SERES (lakonikusan) Icukát a szürrealista erotika is önkívületbe hozza. Például ez a tőgy. (Feleségéhez.) Nincs ebben egyfajta leszboszi vágy? JÖVENDŐBELI (Sereshez) Nem pour realistát akartál mondani? FESTŐ Ez egy közönséges kép: gondolom, Erdélyben is érthető. SERES A mester mikor járt utoljára Erdélyben? A fajállatok rég kivesztek; egy ilyen becsületes kinézésű fejőstehén ott már csak egy valóság felett lebegő látomás. Ezért szürrealista. (Hirtelen kivágódik az ajtó.) KAZIMIR (kihívóan) Mit vartyognak itt Erdélyről? (Mögötte tétova női léptek. Kínos csend.)
