Irodalmi Szemle, 1993
1993/1 - KAREL KOŠÍK: Harmadik München?
KAREL KOŠÍK őket? Vajon mindnyájan elfelejtették Karéi Havlíček Borovský ismert sorait: "Ma még szentként tisztelnek,/ holnapra disznó lehetsz!"? 18. Büchner Dantonja is hitt a tekintélyének és személyes varázsának erejében, és ragaszkodott elképzeléséhez, mely szerint "azok" őellene semmit sem mernek kezdeni. Tévedett. A hatalmától megfosztott Danton már nem Danton, és azok egy pillanatig sem haboznak, hogy őt, a tehetetlent a süllyesztőbe küldjék. 19. A cseh politikusok megcsappant képzelőereje egyebek közt abban is megnyü- váriul, hogy ötletekért, viselkedés- és öltözködésmintákért, de még a sport előnyben részesített fajtáiért is (jégkorong, lovaglás, golf) külföldre járnak, Moszkvába, Bonnba, Washingtonba. 20. A szövetségi miniszterelnök 1991. szeptember 30-án szót emelt a közös állam fenntartása mellett, mondván: az olcsóbb, mint két különválasztott köztársaság. E szavak hallatán ki kételkedhetett még benne, hogy a közös állam széthullása elkerülhetetlen? És ki méri fel azt a távolságot, amely Palacký és Masaryk eszméjét ettől az üzleti számítástól elválasztja? 21. Az értelmiségi számára a gondolkodás kötelező dolog. Ha erről lemond, és engedi magát egy befolyásos hellyel magasra csábítani, s produkálja magát a tömegtájékoztatási eszközökben, rossz hivatalnokká vagy unalmas prédikátorrá korc sósul. 22. A halandó cseheknél — a svejkeskedő, a tückisch, szeszélyes cseheknél, a nagyhangú elit kisebbség megítélése és elmarasztalása szerint megvetésre méltó "hallgató többségnél"— bölcsebb a halhatatlan cseh nyelv, mely szerint: lid json lidi, azaz a nép az emberekkel egyenlő. Az ember és a népuralom (demokrácia) lényege a másik embernek mint ugyanúgy jogosultnak, méltónak, szabadnak az elismerésre. 23. A demokráciának nem szabad beszennyeznie magát politikai ellenfelei bebörtönzésével vagy üldözésével. De nevetségessé teszi magát, sőt előkészíti saját bukását, ha nem vonja politikai felelősségre azokat, akik idegen katonaságot hívtak be az országba, és húsz éven át teljesítették a megszállók parancsait, s ha ehelyett kínos tehetetlenségében ezeknek az embereknek vagyonjogi vétségeit vizsgálja (potom pénzért vásároltak villákat, elkótyavetyélték a rájuk bízott vagyont). A közügyek ilyenformán holmi piaci szintre süllyednek, és a piaci árusok mentalitásához alkalmazkodnak, az utóbbiak pedig fokozatosan az ország tényleges uraivá válnak.
