Irodalmi Szemle, 1993
1993/1 - KAREL KOŠÍK: Harmadik München?
Harmadik München? 24. Ki kényszerítette a képviselőket arra, hogy megszavazzanak, és az alkotmányos tényezőket arra, hogy aláírjanak egy olyan törvényt, amely semmibe veszi az igazságszolgáltatást, az igazi bűnösök gúnyos mosolyát váltja ki? Egy "törvényt", amely eltörli a különbséget bűnösök és ártatlanok közt, félrevezetettek és félrevezetők közt, amely nem követeli meg a bűn bizonyítását, és az ártatlanok számára nem teszi lehetővé a védelmet? Az üyen törvényen a bajok fő és tetten nem érhető okozói csak kajánul nevethetnek, mint ahogy nevettek 1968-ban: "...a szerencsétlen dátum, augusztus 21-e, bizonyítja, hogy a mosolygó hiszékeny nép, mint már annyiszor, behódol a jól szervezett kisebbségnek, amelynek nincs humorérzéke, s amely az uralkodás vágyának megszállottja, azazhogy "utoljára" az összeesküvők álnoksága fog "nevetni". 25. Masaryk tétele, miszerint "A demokrácia a munkán alapuló társadalom szervezete; nincsenek benne a mások munkáját kizsákmányoló emberek és osztályok" (Nová Evropa, 209. o.), azt bizonyítja, hogy számára éppúgy, mint más módon Palacký számára, a demokrácia nem redukálható egy jól működő gépezetre, hanem az ember egzisztenciájából fakad. Annak körébe tartozik, amit a németek Seinsfrage-nak (létkérdés) neveznek. 26. Valamikor "keményen" bíráltam Masaiykot: neki volt igaza, nem nekem. Az ő műve él azokban a vitákban, polémiákban, amelyeket minden nemzedékben kivált. Sírjának megkoszorúzása magában véve mellékes dolog. 27. Amikor a demokrata Neruda ezt írja: "Úgy növekedünk, mint a fa, alulról felfelé, tudtán kívül azt a valamit fordítja le az anyanyelvére, amit Kant az Aií/-klärung szóban fogalmazott meg. 28. A demokrácia akkor bizonyítja be életképességét és történelmi jogosultságát, amikor elméletben és gyakorlatban felszámolja azokat a kételyeket és kifogásokat, amelyeket vele szemben a nem demokrata gondolkodók, Nietzsche és Heidegger felsorakoztattak. Ebből a szempontból nézve Churchillnek az a gyakran idézett szellemes megállapítása, hogy a létező demokrácia ugyan nem jó, de nincs nála semmi jobb, rosszul leplezett tanácstalanságnak tetszik. A huszadik század 29. A csehek és a szlovákok közös állama a XX. század elején keletkezett (a szarajevói pisztolylövésekig még tart a XIX. század), s annak végén széthull. A csehszlovák állam a XX. századhoz kapcsolódik. Mond-e valamit ennek az államnak a létezése és történelme az adott évszázad lényegéről?
