Irodalmi Szemle, 1993

1993/11 - LIBRESSZÓ

Libresszónk vendégei -— Stofko Tamás író és Lacza Tihamér, A Hét főszerkesztője — a következő könyvekről mondják el véle­ményüket: Jorge Luis Borges: A halhatat­lanság (Európa, Budapest),Csáky Pál: Emlékek könyve (Madách, 1992). Stofko Tamás:Az Európa Kiadó Mérleg sorozatában — már szinte hagyományosan — egy nagyon érdekes könyvecskével, Jorge Luis Borges A halhatatlanság című munkájával lepte meg olvasóit. Az argentin írót nem kell bemutatnunk a magyar olvasóknak, hiszen több műve is megjelent magyar fordításban (A titkos cso­da, Az idő újabb cáfolata, A másik, aki ugyanaz stb.). Az eddig megjelent könyvei is bizonyítják széles érdeklődési körét (költé­szet, irodalomelmélet, prózai munkák, esz- szék, metafizikai kérdések tárgyalása) és mindig megbízható felkészültségét az adott tárgyban. Legújabb könyve a magyar közön­ség előtt egy eddig teljesen ismeretlen Bor- gest mutat be — J.L.Borgest az előadót. A könyv öt előadást tartalmaz, melyeket Borges a Belgrano Egyetem felkérésére tar­tott 1978-ban, tehát már közel nyolc­vanévesen. Saját bevallása szerint olyan témákat választott, amelyek „állandóan fog­lalkoztatják ” őt. Az egymástól távolinak tűnő témák (A könyv, A halhatatlanság, Emanuel Swedenborg, A krimi, Az idő) ahogy maga a szerző mondja: „belső összefüggésben vannak egymással", amelyek a figyelmes olvasó előtt már az első előadás végére „kiderülnek”. (Fö­löslegesnek tartom, hogy az egyes előadások­ról valamit is írjak, hiszen Borges megközelítése minden esetben annyira egyéni és annyira színes, hogy „egyéni" megközelítést igényel — magyarán: inkább Borgest kell ol­vasni, mint a kommentárt.) Mindegyik témáról a tőle megszokott tár­gyi alapossággal beszél, világos stílusban, amelynek hű tolmácsolása a fordító, Tóth Éva érdeme. Az oly gyakran melankóliával, szomorú „olvashatatlansággal” és homályossággal vá­dolt Borgesnél itt végre megtaláljuk — ha nem is a derűt — a könnyedséget, az „élő szót”, amely a vakítóan világos stílussal és az őszinteséggel párosulva igazán élvezetes ol­vasmánnyá teszi ezt a könyvecskét. Talán épp annak az olvasónak lesz majd „segítségére” ez a könyv, hogy általa ismerje és kedvelje meg Borgest, aki ez idáig túl ho­mályosnak és olykor nehézkesnek tartotta. Lacza Tihamér: A szlovákiai magyar lapokban már több mint tíz esztendeje könyvkritikákat, novellákat és különböző elemző cikkeket publikáló Csáky Pál első könyve — kissé meglepő módon — egy regény, amely a Főnix -sorozat 24. füzeteként látott napvilágot a Madách Kiadóban a múlt évben. Sajnálatos módon alig keltett különösebb visszhangot, jóllehet korábban egyébre sem panaszkodtunk, mint a prózaíró-utánpótlás hiányára. Csáky Pál tehát bemutatkozásul mindjárt egy regényt tett le az asztalunkra. Úgy vélte, az olvasót talán érdekelheti az a viszonylagos teljességre törő látásmód is, ahogy ő szemléli az elmúlt száz esztendő közép-európai törté­néseit, sőt azok a tanulságok is, amelyeket mindebből leszűrt. Emlékek könyve — mond­■ ■ ■ Jr ■ ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom