Irodalmi Szemle, 1992
1992/9 - LACZKÓNÉ ERDÉLYI MARGIT: Tóték — regényben, színpadon és bennünk
LACZKÓNÉ ERDÉLYI MARGIT Tóték — regényben, színpadon és bennünk Örkény István neve azonosult a magyar groteszk fogalmával: új forma, új stílus az övé, megtermékenyít műnemet és műfajt, oszcillál film, színház, irodalom között. A groteszk két strukturális összetevője: az ellentét és a váratlanság, a különnemű jelenségek meghökkentő párosítása: a tragikus és a komikus, a fenséges és kisszerű, a borzalmas és nevetséges szokatlan összekapcsolása nála sajátosan magyar és sajátosan egyéni világkép tükre. Jellemzően tömör képet ad a komikus, riasztó, embertelen, kiszámíthatatlan, kisszerű hatalmak és hatalmasok karakteréről. Jobbítóan bíráló analízise hol drámaian „egyperces” vagy drámaian epikus, hol Örkényien drámai, ergo: Örkényi út. íme, két példa: In memoriam Dr. K. H. G. — Hölderlin is t ihnen unbekannt? — kérdezte dr. K. H. G., miközben a lódögnek a gödröt ásta. — Ki volt az? — kérdezte a német őr. — Aki a Hyperiont írta — magyarázta dr. K. H. G. Nagyon szeretett magyarázni. — A német romantika legnagyobb alakja. És például Heine? — Kik ezek? — kérdezte az őr. — Költők — mondta dr. K. H. G. — Schiller nevét sem ismeri? — De ismerem — mondta a német őr. — És Rilkét? — Öt is — mondta a német őr, és paprikavörös lett, és lelőtte dr. K. H. G.-t. Használati utasítás Fontos, hogy a címekre ügyeljünk. A szerző rövidségre törekedett, nem adhatott hát semmitmondó föliratokat... Előbb a cím, aztán a szöveg: ez az egyetlen helyes használati mód... Aki valamit nem ért, olvassa el újra a kérdéses írást. Ha így sem érti, akkor a novellában a hiba. Nincsenek buta emberek, csak rossz Egypercesek!
