Irodalmi Szemle, 1992
1992/9 - PIRY CIRJÉK JÁNOS: Érsekújvári napló 1948-49-ben
PIRY CIRJÉK JÁNOS Sopronban a földmívelők a vasutat megtámadták, és a társaságot arra kényszerítették, hogy a már megvett földrészt újra fizesse ki; e földrészt előbb Esterházy hg. adta a társ(aság)nak. Sopronban a földmívelők a város rétjét elfoglalták, ökreiket nemzeti kokárdával ékesítvén reáhajtottak a város vetéseire, a nemzeti őrségtől a zászlót elragadták, s elöl vitték három dobostól kísértetve, úgy hajtották kokárdás ökreiket. (Karner püspök Bécsből hazajővén, Mosonyban megállott, hol az óvári plébánostól megtiszteltetvén, ez látá, miként a püspöknek is van kokárdája, örömében mondá: „Méltóságod nagy hazafi, mert kokárdát visel, mint a sopronyi ökrök.”) — A győri lutheránusok husvét előtti napokban népgyűlés alkalmával indítványozták, hogy a karmeliták és bencék űzettessenek ki, s házaik közszükségre fordíttassanak. Egy közpolgár felszólalt, hogy aki a kat(olikus) papokat bántani meri, esküszik, miképpen kiirtandja azt, s a ref(ormá- tu)sok(na)k még kölykeiknek sem kegyelmez meg. Erre a hajósok s hasonlók megrohanják a Lukács nevű szuperintendens házát, kiket csak egy bence, Rónai Jácint csillapított le. Markota, Bödöge és Fejértó helységek (a győri káptalan falvai, K. L. megj.) megtagadták a kát. lelkész járandóságát. Fejértó elverte földesurának, a káptalannak marháit a közlegelőről. Egy helységben a megyei csendőr megveretett, ruhái letépettek a köznép által a statárium dacára. — Husvét hétfőn, ápril(is) 24. a volt püspök ceremoniári- usa (Kolosváry) szónokolt, mint Győr bevétele napján; beszédét két részre osztá: „erősek voltunk hajdan”, — megmutatta a múltból; „gyengék vagyunk most”, megmutatta a jelenből, s elősorolván átalakulásunk főbb pontjait, mondá, hogy az igazi szabadság csak az Úrban van. K(risz)tus megszabadította az emberi nemet tulajdon vérével, és meghalt; de a mostani szabadító, a Kossuth, még él. Az egész szabadság abban áll, hogy előbb a papokat nyomják el, azután a katolikusokat. Két prókátor küldetett azonnal minisztériumhoz, kik megvitték a beszédet. Ha a szónok elfogatik, az egész klérus mint agitátor felkelend. Gannán (Nagyganna, Veszprém vm, K. L. megj.) az Eszterházy aklát felgyújták, s juhait eladák a sváb lakosok; ezek ellen katonaság küldeték Veszprémből; az Ezredes kihívatá az elöljárókat, s a bírótól kérdvén: van-e felesége? Van. Ez nekem kell. Vannak-e gyermekeid? Vannak. Ezek közül holnapra süttess meg egyet legényeimnek, etc. Kik megijedvén, egy hét alatt az aklot felépíték s a juhokat visszaszerzék. Máj(us) köz(epe). A révkomáromi várerősségből sok gabonát akart a katonaság elszállítani, s a városi hatóságtól kérdeztetvén, hová? feleiének: Győrbe, etc. — de mivel az eredeti parancs-levelet elő nem mutatták, a város az elvitelt megakadályozta. Jóformán Olaszországba akarták szállítani seregeinknek. Máj. elején. — Ugyanoda parancs jött a katonasághoz, hogy a polgársággal egyesülve tehet csak valami fegyveres lépést, különválva nem. EUjvárban. Az utcákat elnevezni és a házakat megszámolni (megszámozni, K. L. megj.) kezdték máj. 8—. Az előleges munka máj. 5— vitetett véghez. Nyitra megyei gyűlésen máj. 8— néhány szláv lutheránus pap beszéddel csábítá a népet, s akkor kapták rajta, midőn az egyik két huszasonkint
