Irodalmi Szemle, 1992

1992/9 - PIRY CIRJÉK JÁNOS: Érsekújvári napló 1948-49-ben

Érsekújvári napló 1948-49-ben

Bánátban és Bácskában Kara Gyiorgyovicsot (!) kiáltották ki szerb királynak. Ápril végén. — Nagy Kikindán és Ó-Becsén vérengzésig dúltak a felkelő rácok, két szenátort megöltek; de Csernovics Péter miniszteri biztos és temesi főispán ápril. 29. 3000 katonasággal megfékező őket, s két pópát felakasztott. — A horvátok egyesülést igényelnek Jellasich (!) bán vezérlete alatt a magy(ar)országi tótokkal (értsd: szlovénekkel, K. L. megj.), Carinthia, Carniolio, Stíria (Stájerország) s lllyriabeliekkel. A magy(ar) minisztériumról s alárendeltségről hallani sem akarnak. Ezekért május 10-— megidézi Pestre a minisztérium a bánt. — A felső megyei szlávok, kivált Nyitra megyében, csak vörös és fejér színt engednek hordani, s egyesülnek a magyarok ellen bizonyos Hurbán lutheránus prédikátor vezérlete alatt. Bakabányán (Pukanec, K. L. megj.) ápril 29^- szlávul tanácskoztak.

A nyert szabadság és egyenlőség cím alatt az uradalmi javak támadtatnak meg sok helyütt, így különösen Győr megyében a ravazdiak (!) az erdőt kezdék pusztítani, kik ellen a győri nemzeti őrsereg küldetett, s ezek láttára a ravazdi parasztok elszaladtak, Körösben az uraság vetéseire hajtának; Nyitra megyébe a legelőről és erdőből saját birtokosaikat kiszorították Csácsón (Čáčov, K. L. megj.). A naszvadiak (Komárom m.) hazajővén a törvény kihirdetéséről a kalodát azon estve összevagdalták és elégették, bírájokat letették, s az egész falut másképp rendezték.

Prágában ápril. 17. A csehek minden jogokból kizárták a hatalmasb és vagyonosb németeket (szláv karakter!), de arra, hogy a németek egyesülést sürgettek egész német birodalommal, ismét bevették őket a nemzeti (cseh) választványba (!).

A német (szín): fekete-vörös arány. A szláv: vörös-fejér.

Havasalföld. Jassyban (Jászvásár, Jasi, K. L. megj.) hosszú forrongás után ápril 1— kiütött a lázadás. Sturdza hg. (kormányzó) a felkelőktől meggyilkoltatott, ki előbb ellenök szegült, s éjjel a zendülőket befogatá.

Az esztergomi főkáptalan proklamációt bocsátott máj. 2. Minden püspökhöz zsinattartás végett.

Szombathelyen a zsidók ellen kitört a gyűlölség, mely származott abból, hogy a ferenciek templomát cserepező mesterember kötelet vett állása biztosítására a fedelzeten (!), s egy barátja kérdvén: mire való lenne a vett kötél, ez tréfásan feleié: a zsidókat felaggatni; mit meghallván egy zsidó, feladja őt; s az alispán vassal fenyegette a tréfálót; innét kész lett a zsidóüldözés, ápril 5^ esti 7 órakor megtámadták a zsinagógát, s benne mindent összerontottak; egynek a pincéjébe betörvén 700 akót kieresztettek, a kisebb hordókat felhozták s megitták a Szabadság és Kossuth egészségére; a zendülést a nemzeti őrsereg csillapította le. A lázadás vezérei befogattak, kik(et) a nép ki akart szabadítani, de hiában igyekezett, meggátoltatván a katonaságtól és őrseregtől; s oly határozat hozatott a Népgyűlésen, hogy a szerződésbe kikötött évek után a zsidók mind elhagyják a várost, kiknek pedig szerződésök nincs, rögtön menjenek el. Sokan erre fegyvereiket nyugasztalják, várván, hogy a katonaság eltávo- zand, a zsidókat megrohanják.