Irodalmi Szemle, 1992

1992/9 - MONOSZLÓY DEZSŐ: A szétgurult golyók története

A szétgurult golyók története

Y az ablak felé fordította fejét, de a középső ülésekről nem lehetett kilátni. Emlékszel azokra a zöld üveggolyókra?, kérdezte X. Y bólintott, de nem fordult vissza. Alighanem ezt a titkot sem fogjuk megfejteni. Azt sem fogjuk kibogozni, ki lehetett az a férfi. Hogy valaki kora reggel forgalmas úton, ahol legkülönfélébb járművek száguldanak, a munkába indulók áradatában időnként lehajoljon, és zöld üveggolyókat süllyesszen a zsebébe, az nem mindennapi látvány. Lehet, másnap is ugyanezt csinálta. Gondolod? Nem gondolok semmit, de ez is lehetséges. Az is érdekes, hogy bár eleinte úgy látszott, pontosan tudja, hol fekszenek a golyók, mégsem találta meg valamennyit, hiszen mi is összegyűjtöttünk belőlük vagy tízet. De csak ő hajolt le értük, meg mi. Másoknak fel se tűnt. Vagy már máskor is találkoztak ezzel az őrülttel,'és megszokták. Miért gondolod, hogy őrült volt? Miért, mit gondoljak? Valaki csiszolt üveggolyókat gyűjtöget, amelyeket semmire se lehet használni. Igazad van, a többieknek fel se tűnt. Talán siettek, nem értek rá körülnézni. Az emberek többsége semmit se lát. Csak amit szemük elé dugnak. Rendben van, tegyük fel, egy koránkelő kirohan a lakásból, teleszórja az utat üveggolyókkal, aztán visszaaszalad, s megpróbálja a golyókat összegyűjteni. Eddig érthető? Eddig sem érthető, de ez az ő problémája, minek törődsz vele, ahelyett hogy arra összpontosítanál, nemsokára ragyogó napsütés lesz, fekszünk a tengerparton és nem gondolunk semmire. És ha ez neked nem elég, hát akkor szórd szét az üveggolyókat a strandon, és gyújtsd össze őket! Az üveggolyókat nem hoztuk magunkkal.

A stewardessek közben bort és konyakot kínáltak. Aztán szétosztották a vacsoracsomagokat. Ebéd után újra konyakot ittak, X méltatlankodott. Rettenetesek ezek a repülőgépi étkezések, az ember úgy felfúvódik tőlük, mintha biciklipumpát dugnának a fenekébe! Miért nem hagyod ott? Azért, mert éhes vagyok, és ki tudja, mikor érkezünk meg. Az ilyen gépek késni szoktak. Látod azt a nyurga fiatalembert az ablak mellett? Hozzá se nyúlt. Jól tette, én rosszul tettem, most meg vagy elégedve? Miért vagy ilyen ingerült? Nem vagyok ingerült.

Ahogy sötétedni kezdett, kigyúltak a belső fények, és letekerték a vetítővásznakat. Egy régi amerikai filmet vetítettek, a film kétszer is elszakadt. X-nek nem működött a fülhallgatója. Megpróbált gyerekkorára emlékezni. Y a filmet nézte, és semmi hajlandóságot nem mutatott X úgyis ismert emlékeivel foglalkozni. De egy idő után ő is ráunt a filmre. Szóval gyerekkorodban te is golyóztál, akárcsak az a zöld golyós alak. Nem úgy, én szép szivárványszínű golyókat nyertem. És tűzoltó akartál lenni, mint Grizu, a kicsi sárkány. Erre már nem emlékszem, bár lehetséges. Nekünk akkoriban nemcsak leventeoktatásra, de tűzoltókiképzésre is kellett járni... Ne mondd, ezt még nem említetted. Főcsővezető volt a kiképzőnk, disznó viccekkel szórakoztatott bennünket, akárcsak a leventeoktatónk. Ez erős ellentétben állt intézetünk vallásos szellemével. És egy ilyen főcsővezető milyen rangú volt? Biztosan aranysisakja volt... Dehogyis, legfeljebb őrmesteri rangnak felelhetett meg, talán még annál is kevesebbnek. És mit