Irodalmi Szemle, 1992

1992/8 - LIBRESSZÓ

894 találtam. S ha valóban érdekeseb­bek, akkor abból könnyen az követ­kezhet, hogy az olvasó inkább ezekre figyel, s nem tud kellőképp a versek filozofikus elemeire össz­pontosítani. Másképpen szólva: mi­vel Cselényi több legyet próbál ütni egy csapásra, előfordulhat, hogy vé­gül egyet sem talál el... Tudom, Cselényinek mint költő­nek van oka a büszkeségre, mégsem vagyok róla meggőződve, hogy sze­rencsés megoldás a verssorok hatás­fokát olyan szünetekkel (prózai szövegekkel) tompítani, amelyek során másképpen , más nyelven szól az ugyancsak fontos, viszont más befogadót feltételező kérdésekről. Csehy Zoltán.: A friss Madách-díjas Kulcsár Ferencet egykor (az Egysze­mű éjszaka című antológiában és később) sajátosan szür/realista látás­módja, örök megújulásra való törek­vése, sohasem öncélú kísérletezése különböztette meg nemzedéktársai­tól. Válogatott kötete 77 vers erejéig próbál átfogó képet nyújtani mint­egy húsz dolgos esztendő verster­méséből. Az alkotások szerencsés módon nincsenek kronológiai sor­rendbe kényszerítve, s így a váloga­tásban szokatlanul változatos, színes hangvételű, ám viszonylag könnyen körvonalazható tematikai egységek alakultak ki. A Benső honfoglalás című nyitó­tétel mindenekelőtt az anyanyelv- szeretet, a magyarságféltés, a gyökerekhez való feltétlen hűség verseit, valamint a manapság is so­kat emlegetett, immár közhellyé la­posodott „kettős hontalanság” meg lehetősen komoly és bonyolult állapotrajzait formálja egysége; egésszé. Markáns versek, helyen ként himnikus, másutt balladisztiku; költői vallomások, verskompozíci­ók, a verselési formák burjánzí gazdagsága jellemzi ezt a fejezetet melyben föllelhetők már-már gro­teszk, ironikus, tipikus közép-euró­pai hangvételű írások is. A Bizony mondom neked című kötetrész tömény szerelmi lírát tálal A szerelemben feloldódó fájdalom és szorongás, az értelem és érzelem harmóniájára való törekvés, a Min- denség-birtoklásvágy versei, lelki vetületei ezek, alaposan megfűsze­rezve bibliai elemekkel. Persze a2 egész kötetre jellemző Kulcsár-féle magánmitológia sem marad a hát­térben. A Kijelentő mondatok elsősor­ban a költészet, a versírás, az ars poetica problémakörét boncolgatja rengeteg sorban, rengeteg szem­szögből. A költői helytállás, a külde­téstudat kialakítására és átérzésére tett kísérletek számos motívuma elegyedik kimunkált költői képek­kel, metaforákkal, metonímiákkal. hogy minél tökéletesebb és támad- hatatlanabb egységgé olvadjon a vers. Az itt közölt művek ismereté­ben bátran állítható: az alkotóképes­ség, mint minden más is, Istentől ered, s így a tökéletesség lehetősége mindenütt/mindenben ott motosz­kál. És mi más lehetne a költő/mű- vész feladata, mint az esélyből tényt kovácsolni? Az Ezeregyéjszaka című fejezet gerincét két „emlékvers” alkotja. A neves festőművész, Szabó Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom