Irodalmi Szemle, 1992
1992/6 - DUBA GYULA: Nagymama álma (regényrészlet)
Nagymama álma nagymama útjain futkározni, s a háztetőkön vékony hangon rikoltoztak... Pityperié... Viegyvirijé... Tyityeriü... így kiáltoztak a bolondos madárkák és bóbitájuk vidáman meredezett, ilyen mulatságos és vidámnak ható énekekbe kezdtek. Bolond kis bóbitás madarai, hűséges és bohó búbos pacsirták, hiszen még teljes erejében itt a tél! Még az ablakokról sem olvadtak le a jégvirágok, homály volt a szobában, nagymama mégis meghallotta az ágyban a pipiske butácska énekét, és azt mondta a menyének: — Énekel a pipiske, készülődnek a böjti szelek. De azt nem tette hozzá, amire gondolt, hogy bizonyára készülődik Mózes is, nemsokára elküldi Bogyó Julis által az első papírt. Tavasz jöttével miről dönt vajon? S ahogy enyhült az idő, nagymama ismét kiment az utcára és arra felé nézett, ahonnan majd Bogyó Julis érkezik. A felvég felé nézett nagymama, északi irányba, amerre a nemzeti bizottság és a szövetkezet vezetősége székelt, amerre a szlovákok és a zsellérek laktak, akik felülkerekedtek a régi világon és vezették, irányították a falut, megszabták új életmenetét és megfogalmazták jövő céljait. Ebben az új faluképben mindennek oka és célja volt, nem úgy, mint régen, amikor az emberek a parasztélet és a természet ősi törvényei szerint, a hagyományos formákban és nyugalomban éltek; az új falu jövője a századot felező évben nagy, színes plakátként függött az égen, és elérhetetlennek tűnő, roppant távlataival emésztő nyugtalanságra késztette az embereket. Ekkor már érezték ezen látomás roppant kényszerítő erejét, amellyel minden apró részletében felkavarja és megváltoztatja életüket, s már azt is tudták, hogy semmit nem tehetnek ellene. Igen, a böjti szelek! Mindig jelentős hatásuk volt Atagyarmata életében, mozgalmas zajokat és friss, fiatal ízeket hoztak az ólmos, téli nyugalomba. Az öreg emberek felgyülemlett élettapasztalatai bizonyára megérzéseikben összpontosulnak és fejeződnek ki. Nagymama okkal várta Bogyó Julis megjelenését a böjti szelektől! Mintha az özvegy nyugtalan vére és szenvedélyes érzékisége új megnyilvánulási módokat és friss élvezeteket keresett volna, Bogyó Julis hosszú, barna tavaszi kabátban, színes fejkendőben és vadonatúj gumicsizmában benyitott Gálékhoz, és átnyújtotta a gazdának Mózes legújabb művét, az egész évi beadási kötelezettségeknek hónapokra szóló és részletekben esedékes szétírását. A nőszövetség titkára az új rend fogalomrendszerét és szóhasználatát illetően jelentősen fejlődött, különféle járási gyűlések és politikai iskolázások érezhetően rányomták beszédstílusára a bélyegüket. Gáláknál már ilyen választékosán beszélt. — Első ötéves tervünk mindenkinek megszabja a kötelességeit. A szocialista társadalmat egyesült erővel, közösen kell felépítenünk. Mózes elvtárs vezetésével szétírtuk a falura eső beadási kötelezettségeket. A kontingens mennyiségét globálisan a járási szervek szabták meg és a havi mennyiségekről is ők határoztak. Elhoztam tehát a szétírást, amit Gál
