Irodalmi Szemle, 1992
1992/6 - FRANTIŠEK MIKO: Stíluskereszteződés a barokk költészetben (tanulmány)
FRANTIŠEK MIKO Mivelhogy a szöveg expresszív szerkezetét nem vizsgáljuk teljességében, mellőzzük az irodalmi nyelv problémáját is, elsősorban az írott és a beszélt nyelvű vátozat viszonyát, bár az a szlovák nyelv stílusrétegződésében a Štúr és Bernolák előtti korszakokban — a nyelvi eszközök kifejező sajátságainak értékelésekor mint vonatkoztatási háttér meghatározónak tekinthető. Elemzésünk menetét így a költemény műfaji besorolásával kezdhetjük. Amint tudjuk, a verses forma önmagában még nem bizonyul egyértelmű műfaji mutatónak. A kifejező értékek rendszerére alapozott stílusszemléletben a műfaj a szöveg jellemzésében nem képez a szöveg stílusától különválasztható síkot, hanem „köztes szerkezet” a mű általános kifejező és stílusjellege, valamint egyedi kifejező realizásása között, más szóval átkapcsolás a szöveg „langue”-járól a szöveg „parole”-jára. A műfaj épp ezért kifejező sajátosság, azaz mint olyan határozható meg, s a stílus, illetve szöveg egyik jellemzője. A műfajt meghatározó alapvető tényező a megfelelő kommunikatív szerkesztési eljárás, vagyis fogalmazásmódA műfaj és a kommunikatív, funkciós eljárásmód közti viszonyt úgy kell felfognunk, hogy a műfaj az eljárásmód eredője, illetve az eljárásmód bizonyos meghatározó tényezők hatására műfajjá alakul. Elsősorban szerkezetileg állandósul, azaz tipizálódik, többek közt rögzülnek a szöveg terjedelme és a járulákos fogalmazásfajták (így pl. a regény alapvető eljárásmódjával, az elbeszéléssel társulhat a leírás, élményszerű leírás, értelmezés és értékelés mint járulékos fogalmazásmód). Bírája húsz bottal, kegyelmes tömlöccel fenyeget — imígy ő — s a pap gyehennával. 16 De sohse tévelyegj, vesd szemed Istenre, kezeddel tapasztald, mily nagy az ereje, egész egy világot, nagy művét lássátok, Szentírást olvasván, igéjét halljátok! 47 Szerte az utcákban azon nap zene szólt, gondtalan múlatás ideje amint volt, táncot járó dölyfnek buja vigadalma, borivóknak tréfás kedvű sokadalma. 48 Huszonnyolcad napján az május havának, kedd lévén, mikoron felkelte a napnak, öt óra volt éppen, s nem várá senki se, elkezdődött földnek szörnyű nagy rengése. 80 Sirassák szemeim Komárom városát, Sirassam tördelő kezeimmel sorsát, Sirassák reszketve tagjaim a jussát, Sírasd el, ó szívem, látván pusztulását! 87 Isten haragjától dölyfös hitetlenek, oly nagyon féljetek, bűnösök, vétkesek, álnok részegesek buja nemtelenek, undok embereknek, sátánnak seregek!
