Irodalmi Szemle, 1992

1992/3 - FARNBAUER GÁBOF: Fantazmák 5. (gondolatregény)

FARNBAUER GÁBOR

Ha az asztalon x darab alma van, akkor legalább x darab jelző kell ahhoz, hogy megvalósíthassuk a feladatot. Ami vagy úgy képzelhető el, hogy mindegyik alma kap egy külön jelzőt, vagy úgy, hogy mindegyik almát egszerre több jelzővel határozzuk meg. Ekkor nemcsak a szükséges jelzők száma szaporodik az almák növekvő számával, hanem a „jelzők + alma” összetételű verbális szerkezetek hossza is.

Elérhetetlen, de elvileg tetszőlegesen közelíthető határesetben végtelen sok alma közül végtelen hosszúságú jelzős felsorolással (teljesen autonóm verbális gesztussal) megnevezhetnénk bármelyiket. Ebben az elérhetetlen határesetben az adott „végtelen dimenziós” jelzős szerkezet volna az adott alma Kalligramja, amely annyira pontos, részletes és kimerítő leírás, hogy már nem igényel külső kiegészítést, és „azonos”-nak tekinthető valamelyik konkrét almával (annak létével).

26.2 A véges számú almák egyikének megnevezése megvalósítható véges számú szóval — ekkor véges mennyéségű szóval „teljesen” megkülönböztetünk egy almát a véges számú többitől, és a különbözés tartalma az egyik alma formájának többitől való eltérése (differenciája).

Egy, az almák összességéből kiválasztott alma megnevezése csak végtelen számú szóval lehetséges („lehetetlen”) — ekkor egy almát (egy valamit) különböztetünk meg az összes többi (valamitől), és a különbözés tartalma egy alma azonossága önnönmagával (tehát: a léte).

Ebben a limeszben megengedhető talán az a spekulatív konzekvencia, amely szerint az adott almát „tökéletesen ” leíró verbális szerkezet tulajdonsága

— tulajdonképpen ennek az adott almának az alapvető sajátossága, amelyben leginkább kifejeződik azon tökéletessége, hogy létezik.

26.3 Ez a tulajdonság a végtelenség. A tulajdonságok, az attribútumok vagy dimenziók végtelensége. A dimenziók végtelensége nem a létezés tulajdonsága, hanem a létezés a tulajdonsága a dimenziók végtelenségének.

Egy alma lehet piros, édes, ropogós, kukacos... stb. és „létezhet” is. De a „létezése” nem egy a többi tulajdonságai között, hanem az a hipotetikus tény, hogy a többi tulajdonságainak a száma végtelen.

Tehát a létesülés spekulatív alapelve a végtelenség.

Ami ismételten azt jelenti, hogy a végtelenség nem a létezés egy „tulajdonsága” a többi közül, hanem akkor már inkább fordítva: a létezés tulajdonsága az attribútumok végtelenségnek. Ahol tulajdonságok, jegyek végtelensége csomósodik, ott mi létezést érzékelünk, tapasztalunk — mint tulajdonságot: mint a végtelenség áttekinthetetlenségének összhatását. A létezés teljesen más tulajdonság, mint más tulajdonságok.

26.4 {Egyébként az „áttekinthetetlenség” már hamarább bekövetkezik, nem kell hozzá végtelen. Elég hozzá az „érzéki sok”. Egy alma nem végtelen sok molekulából áll, hanem csak nagyon sokból. Az almát mégsem molekuláknak látjuk, mert érzéki képességeink szempontjából ez a „nagyon sok” már ugyanúgy áttekinthetetlen, mintha valóban „végtelen” volna, és a részletek sokasága helyén („kénytelen-kelletlen”) előáll benyomásainkból egy egy