Irodalmi Szemle, 1992

1992/9 - LIBRESSZÓ

LIBRESSZG

Libresszónk vendégei: Fónod Zoltán (a Komenský Egyetem Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszékének oktatója),

T. Bolemant Lilla (a csallóközi Déli Hírlap munkatársa), Csehy Zoltán (az ISz szerekesztője) és A. Szabó László (az ISz szerekesztője) — a következő könyvekről mondják el véleményüket: Pomogáts Béla: Napló a történelemről (Pesti Szalon Könyvkiadó. 1992), Dusza István: Nézőtéri Napló 1981—1990 (Kalligram, 1992), Kulcsár Ferenc: Imádságok (Kalligram, 1992) és Krasznahor- kai László: Az urgai fogoly (Széphalom, 1992).

Fónod Zoltán: Pomogáts Béla publicisztikai írásainak kötetével az Ünnepi Könyvhéten találkozhattunk először, s csak örülhetünk neki, hogy a korábban különböző sajtóorgánumokban (Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, Élet és Irodalom stb.) megjelent írások most könyv alakban is megjelentek.

A szerző nem csak az irodalom szakértője: a politikai élet eseményeit, törvényeit is kiválóan ismeri. S nem szélárnyékból, hanem általában „ellenzéki” platformról. így volt ez nála 1956-ban, majd a „reális szocializmus” éveiben is, amikor perbe fogták és elítélték. Könyveiben, tanulmányaiban mindig független maradt, s tudományos tevékenységében a szellemerkölcs szolgálatát tartotta a legfontosabbnak. Bár ott volt 1987 szeptemberében az első lakitelki összejövetelen, azóta sem tagja egyetlen politikai pártnak, mozgalomnak sem. „A fellépő politikai pártok egyikének sem tudtam és kedvezőtlen tapasztalataim következtében nem is akartam elkötelezni magam’’ — írja kötetének előszavában.

Erénye és érdeme a kötetnek, hogy bár egyértelműen a politikai napló igényével szerkesztődött, az írásokból kiérződik, hogy szerzőjük a civil társadalom és a polgárosodás érdekeit tartja szem előtt, s a nemzeti kultúrával szembeni közöny aggasztó jelenségeire figyel.

Három hagyomány címmel a nyugati magyar emigráció meghatározó szerepéről is szól Pomogáts, különös tekintettel Cs. Szabó László, Szabó Zoltán és Kovács Imre munkásságára. Munkáikban az „irodalmi őrszolgálat” a „szellemi honvédelem,„ illetve a függetlenségi és agrárdemokratikus hagyományok szellemi és politikai értékeit követi nyomon.

Mit érdemel Szabó Dezső? a címe annak az írásnak, mely a „magyarországi Holocaust egyik szellemi felbujtójď vádjával szemben úgy értelmezi a perbe fogott író életművét, mint olyan jelenséget, amelynek a magyar antifasiszta ellenállás is sokat köszönhetett.

A Ceausescu-rendszer despotiz- musát leplezi le a Temesvár után című írásában. A történelem sajnálatos grimasza — mondja —, hogy a nemzetek közössége ma is elég