Irodalmi Szemle, 1992
1992/9 - DOKUMENTUM - SZARKA LÁSZLÓ: A magyar politikai közvélemény Csehszlovákia-képe 1938-ban
A magyar politikai közvélemény Csehszlovákia-képe 1938-ban tagadná meg, történelmét tagadná meg, jövő nemzeti hivatását, létének jogalapját tagadná meg, ha letérne a történelmi ideálról.’1151 A legjelentősebb ellenzéki párt, a Kisgazdapárt elnöke, a Hodžával is tárgyalásokat folytató Eckhardt Tibor Beneš légvárainak összeomlását a történelem igazságszolgáltatásának tekintette, és a cseh politikus, illetve a csehszlovák állam közös szerencsétlenségének tartotta, hogy „minden jogosulatlan kívánságuk két évtizeden keresztül valóra válhatott”.[161 A Kisgazdapárt október 5-én elfogadott deklarációja egyébként a magyar területek automatikus visszacsatolása mellett azt is követelte, hogy „a szlovákok és ruszinok feltétlenül népszavazással döntsenek saját jövendő sorsukról”.íví A párt a megújuló Magyarországot „mint Szent István alkotmányos birodalmát” tartotta egyedül elképzelhetőnek, ahol a különböző népek békésen együtt élnek. Meglehetősen ellentmondásos volt a németellenes, de a kormányhoz közel álló vagy a liberális ellenzékhez sorolható csoportok és politikusok magatartása. Az 1933 augusztusában Magyar Nemzet címmel lapot indító Pethő Sándor például jól látta meg, hogy a müncheni döntés egyik elsődleges szempontját (a csehszlovák—szovjet szerződés megsemmisítésével) a Szovjetunió közép-európai befolyásának felszámolása jelentette, de az ennek nyomán levont következtetései azt igazolják, hogy a német fasizmus bel- és külpolitikai veszélyességének mértékét és közeli jelentkezését ekkor még csak igen kevesen ismerték fel a polgári politikusok közül.*18' A térség nemzeti alapon történő föderatív átrendezése — a magyar politikai közgondolkodás hagyományosan alternatív eszmerendszere — a revíziós elképzeléseket is megpróbálta bevonni a tervekbe. Jól példázza ezt a konföderációs gondolat második világháború alatti prominens magyar képviselőjének, a szélsőjobbtól az antifasiszta ellenállásig eljutó Bajcsy-Zsi- linszky Endrének az álláspontja, aki a müncheni válság idején is Csehszlovákia föderalizálását tartotta volna az optimális megoldási módozatnak.1191 Ugyancsak a Duna-medence föderatív átrendezését tartotta kívánatosnak a népi írók mozgalmának baloldali csoportjából és a demokratikus ifjúsági irányzatokból kialakult Márciusi Front programja, amely a revíziót egyedül a nemzeti-nemzetiségi önrendelkezés alapján tekintette kivitelezhetőnek.1201 Sajátos és ellentmonndásoktól ugyancsak nem mentes álláspontok alakultak ki a magyar szociáldemokrata párt vezetésében is. A párt 1928 évi revíziópárti állásfoglalásának szellemében elvben támogatta a magyar külpolitika törekvéseit, de a Németországtól való függés gyors ütemű felerősödése és az Imrédy-kormány totalitárius elképzelései miatt jó ideig tartózkodó magatartást tanúsított, de rövidesen nyílt színvallásra kényszerült. A Buchinger Manó által készített mérsékelt hangú október eleji memorandumtervezet az etnikai revíziót „a két ország közötti tartós béke biztosítása”szempontjából tartotta fontosnak, de Mónus Illés, a párt elnöke ennél határozottabb hangvételű memorandumot javasolt. A jobbszárny vezéralakjának számító Peyer Károly pedig a revízió sikerét szolgáló
