Irodalmi Szemle, 1991

1991/9 - Turczel Lajos: A pozsonyi Terebessy testvérek (tanulmány)

Turczel Lajos

hasonló művészi szemléletű képzőművészek (Ján Mudroch, Jozef Kôstka, Peter Matejka, Cyprian Majerník, Vincent Hložník) is szoros kapcsolatban voltak - a magyar Terebessy nem odacsapódott csellengőként vett részt, hanem együttműködő társként, és ami rendkívül meglepő: mecénásként is. 1941-ben ő állította össze és finanszírozta a Vo dne a noci7 című nadrealista vers- és tanulmány- gyűjteményt, és Az álom jelentősége a művészi alkotásban és Megjegyzések az automatikus szövegekhez címen két rövid írást is közölt benne.8

Mecénási tevékenysége tudományos térre is kiterjedt. Ezzel kapcsolatban először arról kell szólni, hogy az említett Igor Hrušovský és Michal Považan még 1937 júliusában Pozsonyban Spolok pre vedeckú syntézu9 néven modern célkitűzésű, a strukturalizmushoz, freudizmushoz és nyelvpszichológiához kötődő tudományos egyesületet szerveztek, s annak alapító tagjai közt Jócsik Lajos és Csáder Mihály személyében magyarok (volt sarlósok) is voltak. A pozsonyi rendőrigazgatóság egyik aktája (PR-67/845-965) arról tanúskodik, hogy ezt az egyesületet a hatóságok nem hagyták jóvá és a Szlovák Állam idején többször zaklatták, de azért „asztaltársaságként“ (stolová spoločnosť) akkor is működött, és új tagokként többek közt Mikuláš Bakoš, Ján Melicherčik néprajzi kutató és Terebessy Károly is részt vettek benne. 1940-ben ez az egyesület jelentette meg Pozsonyban a Sen a skutočnosť111 című nadrealista vers- és tanulmánygyűjteményt, melyben a költők versekkel, képzőművész társaik művészi reprodukciókkal vettek részt, s a tudósok (Mikuláš Bakoš, Jozef Félix, Michal Považan, Rudolf Mrlian stb.) tanulmányokkal szerepeltek. A tanulmányok közt található Terebessy Károly Slovenský Hamlet című írása is.11

E kötet megjelenése után vállalta el Terebessy a tudományos kiadványok szerkesztését és finanszírozását is. Ezeket a nagyszombati Urbánek nyomda (František Urbánek a spol.) nyomta ki és a sorozatcímük Urbánkova vedecká knižnica12 volt. Elsőként Igor Hrušovský könyve jelent meg Vývin vedeckého myslenia13 címen 1941-ben; utána Terebessy tanulmánya: K problému ambivalencie v jazykovom vývine'4, 1942-ben. Ezeket a kiadványokat 1942-43-ban a 19. század jelentős német pszichológusának, Johann Jakob Bachofennek két munkája követte: O materskom práve15 és a Lykijský mýtusl6; az első könyvhöz Terebessy J. J. Ba- chofen predchodca hlbinnej psychológie17 címmel terjedelmes előszót írt. A sorozatban még tervezve voltak, de a megírás elmaradása miatt, vagy az anyagiak hiánya miatt nem kerültek kiadásra a következő tételek: Terebessy: Hranice individuálnej psychoterápiel8: uő.: Symbol ako predterminujáci faktor vo vývine reči'9-, Gustave de Bon: Psychológia davov; Andrej Melicherčik: Funkcie dnešného ľudského spevu20; uő.: Metóda národopisu21; C. W. Morris: Základy teórie znaku22-, Igor Hrušovský: Francis Bacon; Johannes Lange: Úvod do psychiátrie23.

A felsorolt tudományos irodalmi adatok Terebessy Károly pszichológiai érdeklődéséről és munkásságáról is képet nyújtanak. A pszichológiával és benne különösen a freudizmussal és előzményeivel már a harmincas évek végén behatóan foglalkozott, s így érthető a 40-es évek első felében kifejtett ilyen irányú publikációs és editori tevékenysége. Brosúra formában megjelent tanulmányának és egyéb szakcikkeinek színvonalát, értékét pszichológiai szakember tudná megállapítani. Megjelenésük idején mindenesetre figyelmet keltettek, és szerzőjüket a mélylélektan első szlovákiai kutatójának tartották. Ez a pszichológiai