Irodalmi Szemle, 1991

1991/6 - Turczel Lajos: A kompiláció szentesítése (hozzászólás egy vitához)

A kompiláció szentesítése

kai köszködő író problémáira világít rá, amellyel nem tudott megküzdeni. Megjegyzés: ez aztán igen sikerült tükröztetése Csanda Sándor szövegének.

VIII.

TURCZEL: EMIGRÁNS ÍRÓK, KÉZIRATOS LEXIKONI SZÓCIKK, LELŐHELYE A MADÁCH KIADÓ Az 1918/19-es forradalmak bukása után és a Horthy-rendszer idején Magyar- országról elmenekült írók. Egy részük Csehszlovákiába jött, s hosszabb-rövi- debb ideig itt tartózkodott, néhányuk véglegesen letelepedett. Két csoportra oszthatók: 1., a kommunistákra, akik kitartottak a Magyar Tanácsköztársaság politikai eszméi mellett és bekapcsolódtak a munkásmozgalomba, 1921. májusa után a CSKP munkájába. 2., októbristákra, akik szociáldemokrata vagy polgári radikális nézeteket vallottak, s a polgári demokratikus csehszlovák rendszerben többé-kevésbé a politikai eszményüket találták meg. A polgári kormány az iránta lojalitást, sok esetben szervilis hűséget tanúsító októbristákat szívesen befogadta, s ezek a kormánypártok sajtójában és egyéb intézményekben a kisebbségi politikai és kulturális aktivizmus kialakulására törekedtek. A következetesen kommunista emigránsok viszont csakhamar nemkívánatos személyek lettek, és a legtöbbjüknek előbb-utóbb kényszerűen távozni kellett az országból. - Az emigránsok között voltak olyanok is, akik „hazajöttek“, azaz itteni születés vagy illetőség alapján igényük volt a csehszlovák állampolgárságra. (Fehér Ferenc, Forbáth Imre, Illés Béla, Mácza János stb.) - A színvonalas napilapok közül kiemelkedő szerepe volt az emigránsoknak a Kassai Munkásban és Munkásban (Mácza János, Illés Béla, Jászi Oszkár, Gyetvai János stb. stb.), a Kassai Naplóban (Barta Lajos, Ignotus, Jarnó József, Juhász Árpád, Simándy Pál), a Reggelben (Antal Sándor, Barta Lajos, Benjamin Ferenc, Kaczér Illés stb. stb.), a Magyar Újságban (Antal Sándor, Barta Lajos, Bihari Mihály, Földes Sándor stb. stb.), a Magyar Napban (Barta Lajos, Forbáth Imre, Révai József, Szucsich Mária) és még az ellenzéki Prágai Magyar Hírlapban is (Bihari, Erdélyi László, Paál Ferenc, Sándor Imre); Az irodalmi és kulturális lapok közül az Új Szóban (Barta Lajos), a Tűzben (Gömöri Jenő Tamás), a Nemzeti Kisebbségekben (Antal Sándor), az Új Korszakban (Czabán Samu)... - Két háború közti szocialista és baloldali lapjaink a Szovjetunióban, Ausztriában, Németországban és másutt tartózkodó emigránsoktól (Balázs Béla, Barta Lajos, Fényes Samu stb. stb. stb.) rendkívül sok írást közöltek, többnyire másodközlésben. A legtöbb közlemény, 500-600, Gábor Andortól jelent meg. Igen népszerű volt Kassák Lajos is.

FÓNOD: ÜZENET..., KÉZIRAT 1988, 106-110. 1.

A magyar őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság leverése után emigrációba kényszerült haladó írók és az ellenforradalmi rendszer terrorja elől menekülők egy csoportja hosszabb-rövidebb ideig Csehszlovákiában tartózkodott, némelyikük véglegesen itt maradt. Az emigráns írók egyik csoportát azok a kommunisták alkották, akik a Tanácsköztársaság bukása után is hűek maradtak