Irodalmi Szemle, 1991

1991/5 - Csanda Gábor: A filológia alkonya (Fónod Zoltán: Kőtábláink)

Sok a tisztázatlan és vitatható értékszempont a csehszlovákiai magyar irodalom múltjának kutatásában. Irodalmi élet elképzelhetetlen viták és polémiák nélkül. Az a jó, ha az ilyen vitákat nem a szerkesztőségek gerjesztik mesterségesen, hanem azok spontán robbannak ki, akár egy kritika ürügyén is, mint ebben az esetben. Csanda Gábor írása, sarkított megfogalmazásaival, azt az irodalmi közvéleményt rázhatja fel, amely egy évtizeden át elszokott a vitáktól, mert a régi rendszer min­dent megtett azért, hogy leszoktassa. Szerkesztőségünk úgy tartotta etikusnak, hogy az itt közzétett kritika egyik másolatával megismertesse az érintett könyv szerzőjét, Fonod Zoltánt is, s módot adjon neki, hogy még ugyanabban a lapszám­ban válaszolhasson a kritikára. G. L. CSANDA GÁBOR A filológia alkonya (Fonod Zoltán: Kőtábláink) ,A filológus - nem kis felelősséget vállalva - az összefüggéseknek és szerteágazásoknak sűrű fonatú hálózatával foglalkozik, s eközben- igaz, a tevékenységéből természetesen következő szerénységgel - mélyrehatolón javítja az írott és beszélt szó kulturáltságát. Munkája során megtanulta, hogy ne csak olvasson - ó, persze, rengeteget kell olvasnia is! -, hanem főképp figyelmesen újraolvassa az arra érdemes lényeges műveket. (...) A filológus arra törekszik, hogy helyükre te­gye a dolgokat: hogy a szavaknak s a velük kifejezett fogalmaknak, gondolatoknak visszaadja valódi értelmét, pontos jelentését. Ezért az érveit soha nem tekintélyre vagy valamely hitre hivatkozással, ha­nem mindig körültekintőn mérlegelt adatokkal indokolja. Egy hajda­ni mondás szerint a pontosság - tudj’isten, miért - a királyok udva­riassága volt; szellemi téren valamennyi itt dolgozó pályatárs közt leg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom