Irodalmi Szemle, 1991
1991/5 - Csanda Gábor: A filológia alkonya (Fónod Zoltán: Kőtábláink)
Sok a tisztázatlan és vitatható értékszempont a csehszlovákiai magyar irodalom múltjának kutatásában. Irodalmi élet elképzelhetetlen viták és polémiák nélkül. Az a jó, ha az ilyen vitákat nem a szerkesztőségek gerjesztik mesterségesen, hanem azok spontán robbannak ki, akár egy kritika ürügyén is, mint ebben az esetben. Csanda Gábor írása, sarkított megfogalmazásaival, azt az irodalmi közvéleményt rázhatja fel, amely egy évtizeden át elszokott a vitáktól, mert a régi rendszer mindent megtett azért, hogy leszoktassa. Szerkesztőségünk úgy tartotta etikusnak, hogy az itt közzétett kritika egyik másolatával megismertesse az érintett könyv szerzőjét, Fonod Zoltánt is, s módot adjon neki, hogy még ugyanabban a lapszámban válaszolhasson a kritikára. G. L. CSANDA GÁBOR A filológia alkonya (Fonod Zoltán: Kőtábláink) ,A filológus - nem kis felelősséget vállalva - az összefüggéseknek és szerteágazásoknak sűrű fonatú hálózatával foglalkozik, s eközben- igaz, a tevékenységéből természetesen következő szerénységgel - mélyrehatolón javítja az írott és beszélt szó kulturáltságát. Munkája során megtanulta, hogy ne csak olvasson - ó, persze, rengeteget kell olvasnia is! -, hanem főképp figyelmesen újraolvassa az arra érdemes lényeges műveket. (...) A filológus arra törekszik, hogy helyükre tegye a dolgokat: hogy a szavaknak s a velük kifejezett fogalmaknak, gondolatoknak visszaadja valódi értelmét, pontos jelentését. Ezért az érveit soha nem tekintélyre vagy valamely hitre hivatkozással, hanem mindig körültekintőn mérlegelt adatokkal indokolja. Egy hajdani mondás szerint a pontosság - tudj’isten, miért - a királyok udvariassága volt; szellemi téren valamennyi itt dolgozó pályatárs közt leg-