Irodalmi Szemle, 1991
1991/3 - Faragó Béla: Van-e korzikai nép? (esszé)
Van-e korzikai nép? Ebben a kontextusban határozta el a szocialista kormány belügyminisztere, hogy az országban eddig egységesen alkalmazott decentralizációs törvényhez képest egy kivételes intézményrendszert javasoljon Korzika számára. Ennek keretében a sziget többek között egy valóságos parlamenttel, s a neki felelős, de csak konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal megdönthető kormányszerű végrehajtó szervvel rendelkezne. Az új intézményrendszerre vonatkozó törvényjavaslatot november végén tárgyalta a francia parlament. A belügyminiszter elképzeléseit igen széles körű kritika érte mind a parlamenten belül, mind a jogászprofesszorok résziről. Végül is a javaslatot a nemzetgyűlés megszavazta, de ez csak a pártfegyelem szigorú alkalmazásának köszönhető, hiszen a kormányzó szocialista párt jakobinus szárnya nagyon is élesen bírálta a tervezetet. Az új törvény sorsa különben még egyáltalán nem dőlt el véglegesen. Először a szenátus elé kerül majd a szöveg, előreláthatólag 1991 áprilisában, majd - ha végül is megmarad jelenlegi formájában a nemzetgyűlés szenátussal szembeni prioritása révén - az alkotmánybíróságé lesz az utolsó szó. Márpedig alkotmányjogi szakértők úgy vélik, hogy ezen az utolsó szűrőn a tervezet egy része mindenképpen fennakad. Mindezt el kellett mondani, hogy a korzikai problematikát néhány szóban ismertessem, s hogy így a franciaországi vita érthető legyen. Mindenesetre világos, hogy olyan kisebbségről van szó, melynek saját területe, sajátos nyelve, története és hagyományai vannak. Kelet-Európában ez megfelel annak, amit „nemzeti kisebbségnek“ nevezünk. Márpedig a franciaországi vitában a korzikaiakat nem nevezik kisebbségnek, s a „nemzeti“ jelzőt sem használják. A Szajna menti parlament szópárbajainak középpontjában a „nép“ fogalma áll. II. A korzikai nép és a francia alkotmány A francia nemzetgyűlésben a legtöbb vitát a törvénytervezet első cikkelye okozta, melynek szövege a következő: „A Francia Köztársaság garantálja a történelmi és kulturális közösséget alkotó korzikai népnek, mely a francia nép komponense, hogy kulturális identitását megőrizze, valamint hogy specifikus gazdasági és társadalmi érdekeit érvényesítse.“ („La République frangaise garantit a la communauté historique et culturelle vivante que constitue le peuple corse, composante du peuple franqais, les droits ä la preservation de son identité culturelle et ä la défense de ses intéréts écono- miques et sociaux spécifiques.“) A képviselők ellenvetéseit a korzikai nép törvénybe foglalt elismerése okozta, valamint az a tétel, mely szerint a korzikai nép „a francia nép komponensét képezi“ („peuple corse, composante du peuple francais“). Itt három pontban szeretném összefoglalni a fent említett javaslattal kapcsolatos vitát: a) a képviselők által felhozott ellenérvek felsorolása b) a kormány védekezése c) a képviselők által megfogalmazott alternatív javaslatok ismertetése.
