Irodalmi Szemle, 1991
1991/3 - Faragó Béla: Van-e korzikai nép? (esszé)
Faragó Béla a) Az ellenérvek A számos ellenérv közül a következőket említeném:- alkotmányjogi érvek: Az érvényben levő francia alkotmány szerint Franciaország egységes, tehát nem szövetségi állam. A korzikai nép létének törvénybeni elismerése így ellentétes a francia alkotmány több paragrafusával. Többek között sérti az alkotmány második cikkelyét, mely szerint Franciaország oszthatatlan köztársaság, melynek polgárai csak egy népet alkothatnak, csak egy szuverén akarat hordozói lehetnek. A korzikai nép említése sérti tehát a nemzeti egységet, és kikezdi a szuverenitás teljességét. Ez különben a francia alkotmány harmadik cikkelyével is ellentétes, mely kimondja: „A nemzeti szuverenitás letéteményese a nép... a nép egyetlen része sem sajátíthatja ki a szuverenitás használatát.“ A felszólalók szerint Franciaországban egyetlen nép van, a francia nép, mely egyetlen nemzetet képez, a francia nemzetet.- a polgári egyenlőségre való hivatkozás érve: Egyes képviselők szerint a nép fogalma jogilag az azonos törvényeknek engedelmeskedő, az egyazon országhoz tartozó polgárokat jelenti. A korzikai nép elismerése tehát problémát okoz a ci- toyeni egyenlőség területén, annál is inkább, mivel a francia alkotmány második cikkelye kimondja a polgárok törvény előtti egyenlőségét „eredetre, fajra és vallásra való tekintet nélkül“. Márpedig a korzikaiak nagy része nem Korzikán él, viszont Korzikán is sok a nem korzikai eredetű lakos. Az egyik képviselő feltette * a kérdést: a korzikai választások alkalmával az embereknek be kell majd bizonyítaniuk, hogy igazi korzikaiak-e? Új ország alakul a korzikai affér folyamán, melynek során a citoyenek Franciaországát az etnikumok Franciaországa váltja majd fel? Az említett képviselő szerint a tervezet egy „rasszista“, germán típusú népfelfogást tükröz, mely teljesen idegen a francia hagyománytól.- történelmi érvek: Franciaország nem federális, hanem egységes állam, történelme éppen a területén élő különböző népességek egybekovácsolásának évszázados folyamata. A francia népet a történelem és a köz társaságát szankcionáló demokratikus társadalmi szerződés formálta, nem pedig a földrajzi vagy etnikai származás azonossága. A francia nép a polgárok összessége, s így magában foglalja az őt alkotó összes empirikus közösséget. (A törvénytervezet az egységes és oszthatatlan Franciaországot az egymás mellé rendelt közösségek laza szövetségévé változtatná. Ez pedig a szolidaritás és a testvériség rovására történhet csupán.)- a káros következményekre való hivatkozás érve: a kritikus képviselők szerint a korzikai népnek mint a francia nép „komponensének“ említése, számtalan veszélyt rejt magában: A francia nemzetre nézve az egység és az oszthatatlanság fogalmával szemben a korzikai - „komponens“ - népre való hivatkozás megindíthat egy olyan folyamatot, melynek során a bretonok, a baszkok, a normandok, az elszásziak stb. szintén bejelenthetik igényüket népként való elismerésük iránt. Ez olyan lejtő, melyen nincs megállás. De a veszély európai szinten is jelentkezik. Egyre többet hallani a régiók Európájáról, ahol a hagyományos államok helyett az egymással szomszédos hagyományos tartományok kerülnének az előtérbe. így a franciaországi és a spanyol baszkok, Elzász-Lotaringia és Bad-Württemberg lakosai országuk államát mel
