Irodalmi Szemle, 1991
1991/12 - Farnbauer Gábor: Fantazmák3. (gondolatregény)
Fantazmák 3. Ezért úgy kell elhatárolnunk egymástól a dolgokat, hogy lefedjük velük azt az összességet és egységet, amely egyébként behatárolhatatlan. (Az érzéki benyomások felosztásakor nemcsak az a problematikus, hogy melyik benyomás melyik tárgyhoz tartozik, hanem például az is, hogy mi a tárgy és mi a tárgy mozgása.) És ezek a fogalmi elhatárolások nem létezőket, létezéseket neveznek meg, hanem látszatokat, és csak felosztják azt, ami megnevezhetetlen. Amiről semmit nem tudunk azon túl, hogy Van és Él. A megnevezés mindig pillanatnyi és átmeneti, de átmenetiségében tetten érhet bizonyos szereposztásokat és huzamos látszatokat. Nem tudjuk, mi a Test, mi a Lélek, mi a Környezet, de állíthatjuk azt a megnevezést, hogy a Lélek mozgatja a Testet a Környezetben. De ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy a Lélek mozgatja a Testet a Környezetben, hanem azt, hogy volt „valami”, amit így neveztünk meg. Másként is megnevezhettük volna, és a megnevezés érvénye nem önmagában van, hanem abban, hogyan kapcsolható más helyzetekhez és azok megnevezéseihez. Az ibolya illatát megnevezhetjük úgy is, hogy „zsong az élet”, és úgy is, hogy „rajzanak a molekulák”. De az illatszergyárban nem mennénk sokra az előbbi megnevezéssel. Ott nem ez volna az ibolya illata. És az illatszergyárral sem mennénk sokra, ha az emberek nem vágyakoznának (legalább művi úton) megidézni az ébredő élet zsongását. 14. Ha azt a minimális ismeretet keressük, akkor elsősorban arra jutunk, hogy a szemléleti test és a szemléleti mozgás látszatok És a látszatmozgások és a látszattestek keresztül-kasul, összevissza nevezhetők szavainkkal. 14.1 A propellerről azt hisszük, hogy test, mert nem látjuk a molekuláinak a pergését. A propeller mozgásáról viszont csak azért nem „látjuk”, hogy test, mert „tudjuk”, hogy sebesen körbe mozogva válik láthatatlanná. 14.2 Az ibolyáról azt hisszük, hogy van, mert megfogható. Az illatáról azt hisszük, hogy az csak a virág „tulajdonsága”, mert nem megfogható. De bizonyos műszerekkel nézve az illat is megfogható és testekből áll. 14.3 Vannak olyan szavaink (megnevezéseink), amelyekkel: 1. csak megnevezünk (a Mindent bontjuk látszatokra) 2. látszattesteket bontunk látszattestekre (ház és a téglái) 3. látszattesteket bontunk látszatmozgásokra (a jég felolvadása — mint a vízmolekulák mozgásállapotának változása) 4. látszatbenyomásokat bontunk más látszattestekre és azok látszatmozgására (az illat molekuláinak rajzása) 5. látszatmozgásokat nevezünk látszattestnek (az ember megszületik, tesz- vesz, majd meghal — ami egy emberélet) 1. látszattetsteket vonunk össze látszattesté (a fák és az erdő; meggyfa, virágzó fa, lombos fa... — fa)
