Irodalmi Szemle, 1991
1991/12 - Fogarassy László: Adalék egy főiskolás mozgalom történetéhez (tanulmány)
Fogarassy László az érteden hatósági beavatkozás miatt lelohadt. Ezért nem is ért el érdemleges eredményt. Prágában megalakult a Haladó Magyar Akadémikusok Egyesülete, amely marxista alapra helyezkedett és nevét Táncsics Mihály Körre változtatta. Helyi kereteiből azonban nem tudott kibontakozni, és nem lehetett a Sarló hagyományainak a folytatója. 1937-ben a Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetsége mint a magyar főiskolások egységes érdekvédelmi és kulturális szerve a következő tagegyesületeket fogta össze: a prágai MAKK 385 taggal, a pozsonyi MAKK 218 taggal, a brünni MAKK (tudományegyetemi hallgatók) 39 taggal, a Corvinia Akadémikus Olvasóegyesület 27 taggal. Azonkívül léteztek vidéki tage^yesületek „Magyar Akadémikusok Egyesülete“ név alatt Losoncon, Kassán, Ersekújvárott, az Ipoly völgyében és Kárpátalján. Losoncon egyébként magyar tannyelvű református hittudományi főiskola működött s a főiskolások java része kettős tagsággal bírt, számuk kb. 700 fő lehetett. Ebbe nincsenek beleszámítva a Táncsics Mihály Kör és a pozsonyi Eötvös József Kör azon tagjai, akik nem voltak nyilvántartva a hivatalos érdekvédelmi diákszervezetek tagnévsorában, valamint azok, akik egy magyar főiskolás egyesületbe sem léptek be. (A Táncsics Kör és az Eötvös Kör a következő évben szintén tagságra jelentkezett a CSMASZ-ba.) Az Eötvös Kör megalakítása már 1935-ben szóba került. Az eredeti elgondolás szerint a katolikus Prohászka Körrel párhuzamos, protestáns szervezet lett volna. Megalakulását a CSMASZ hivatalos vezetésével szembenálló ellenzékiek, köztük nem protestánsok is támogatták, azonban az alapszabályai bizonyítják, hogy politikamentes magyar diákegyletté lett, amely cserkészettel is kívánt foglalkozni. Hangoztatta, hogy minden világnézeti vitától távol akar maradni, tagságának nagy része ugyanakkor híve volt a népfrontgondolat népszerűsítésének a főiskolások között.2 Alakuló gyűlését Pozsonyban 1937 március 11-én tartotta, tagjai túlnyomórészt református és evangélikus egyetemi hallgatók voltak. Első elnökéül Madarász László joghallgatót választotta, első titkára pedig Rácz Olivér bölcsészhallgató volt, akiről még nem sejtették, hogy író lesz. A következő évben Lederer Frigyes joghallgatót választották meg elnöknek. A magyar ellenzéki körök nem tudták, hogy mit kezdjenek az új, liberális jellegű diákegyesülettel. Szvatkó Pál az Új Szellem c. folyóiratban megtámadta őket, a Prágai Magyar Hírlap pedig nem volt hajlandó közölni írásaikat. Ugyanakkor a Magyar Újság, az aktivisták szócsöve vállalkozott írásaik közlésére. Átmenetileg a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (a Masaryk Akadémia) Káptalan utca 13 alatt levő épületében találtak otthonra. 1938 májusában megindult a Forrás c. havi folyóiratuk, amelyben helyet adtak olyan középiskolások írásainak is, akikben a leendő főiskolás generáció ígéreteit sejtették. Júniusban megjelent a második szám, a harmadik azonban az ismert történelmi változások folytán nem látott már nyomdafestéket. Á CSMASZ működése egyébként 1933-tól négy évig szünetelt. Szinte már kimúlt szervezetnek tekintették, s egykori sarlósok követelésére élesztették föl új- ra. Az Eötvös Kör tagjai a pozsonyi MAKK-ban Reform-csoport név alatt léptek fel. Az 1938. március 7-i közgyűlésre ellenzéki jelölőlistát, különböző kulturális
