Irodalmi Szemle, 1991
1991/12 - Fogarassy László: Adalék egy főiskolás mozgalom történetéhez (tanulmány)
Adalék egy főiskolás mozgalom történetéhez és érdekvédelmi jellegű javaslatot nyújtottak be. Többek között azt szorgalmazták, hogy a MAKK könyvtárát bibliotheca pauperummá alakítsák át, a választmányban pedig rendszeresítsék a háznagyi funkciót.3 Viharos vita keletkezett, amelynek folyamán abban a meggyőződésben, hogy a szimpatizánsokkal együtt is kisebbségben vannak, a jelölőlistát visszavonták, és a szavazás előtt testületileg kivonultak, kijelentve, hogy a MAKK-ban semmiféle funkciót nem vállalnak. Vezetőjük tüntetőleg kilépett a MAKK-ból, és tagsági igazolványát postán visz- szaküldte. Bartos Zoltán lett az új elnök, a tisztikar és a választmány túlnyomó- részt vidékiekből állott. Dicséretére vall, hogy amikor főiskolások segélyért folyamodtak, az ellentéteket félretéve több ízben Eötvös köri tagokat részesített előnyben. 1938 őszén szokatlanul későn kezdődött meg az egyetemi tanév. A határváltozással érintett diákság magyarországi egyetemekre és főiskolákra iratkozott át. Prágában talán tízen maradtak, akik utolsó vizsgáikra készültek. Ezért a prágai MAKK és a Táncsics Kör is kimondta feloszlását, a brünni MAKK beolvadt a Corviniába, feloszlott a prágai és brünni Prohászka Kör és a pozsonyi Eötvös Kör is. Utóbbinak a tagjai pedig feladták a passzív rezisztencia elvét, és az 1938 októberében megalakult Főiskolás Nemzeti Tanácsnak az Eötvös Kör utolsó elnöke is tagja volt. E hangzatos cím mögött egy ad hoc jellegű intézmény rejtőzött, amelyet azért hoztak létre, mert a CSMASZ és a pozsonyi MAKK nagyrészt vidéki funkcionáriusai nehézkesen reagáltak a száguldó eseményekre. Elvégezte helyettük a fölmerült adminisztratív teendőket és megszervezte az elkerült diákság átlépését a magyarországi főiskolákra. Konkrét fellépésre azonban csak kevés esetben került sor. A pozsonyi Prohászka Kör 1938 utáni tevékenysége már csak árnyéka volt a réginek. Szellemi vezére, Pfeiffer Miklós kanonok nem irányíthatta tovább. 1943-ban 27 rendes tagja volt (közülük 7 nő), azonkívül a régi gárda, amely már elvégezte tanulmányait, tagdíjfizetési kötelezettség nélkül pártoló tagsági jogot élvezett. Előadásokkal egybekötött összejöveteleit a MAKK helyiségeiben tartotta. A negyvenes években asztaltársaság benyomását keltette - 1944-ben már rendes évi közgyűlést sem tartott. A kassai Új Elet nem hozott cikkeket a pozsonyi prohászkásoktól. A CSMASZ utolsó közgyűlését 1939. február 22-én tartotta, amikor már csak két tagegyesülete volt (a brünni Corvinia és a pozsonyi MAKK). Az utolsó elnök, alelnök és titkár azonos volt a pozsonyi MAKK megfelelő funkcionáriusaival. Három hét múlva azonban a Protektorátus megalakulásával a CSMASZ kimúlt, a brünni Corvinia is megszűnt, mert Brünnben már csak a diplomájuk megszerzésére készülő tagjai maradtak. 1938 novemberében kiderült, hogy a pozsonyi MAKK választmányi tagjai kettő híján magyar állampolgárok lettek. Közgyűlést összehívni pedig a gyülekezési tilalom miatt nem lehetett. Sikerült azonban az utolsó pillanatban összegyűjteni annyi választmányi tagot, hogy határozatképes választmányi gyűlést lehessen tartani. Ez a választmány azután kinevezett egy háromtagú direktóriumot, hogy nevében és helyette intézze az adminisztratív teendőket, meghagyva egyúttal, hogy a gyülekezési tilalom megszűntével a közgyűlést hívja össze. Az akkori helyzetre jellemző, hogy még a jelölőlistát is a direktórium állította össze. Jóllehet a ház
