Irodalmi Szemle, 1991
1991/12 - Fogarassy László: Adalék egy főiskolás mozgalom történetéhez (tanulmány)
FOGARASSY LÁSZLÓ Adalék egy főiskolás mozgalom történetéhez A csehszlovákiai magyar főiskolások szervezkedése 1919 őszén indult meg. Egy országos jellegű akció keretében megalakították többek közt a brünni Corviniát, amely az ottani műszaki főiskola magyar hallgatóit tömörítette. Két évvel később Prágában megalakult a Magyar Egyetemi Kör, amely azonban hamarosan megszűnt, az említett országos szervezkedés is nyomtalanul elenyészett. 1925-ben aztán másfajta főiskolások kerültek az egyetemi városokba. Prágában Szent György Kör néven megalakult a magyar főiskolás cserkészek szervezete, ennek a fiataljai adnak ösztönzést a prágai és brünni Magyar Akadémikusok Keresztény Köre és a pozsonyi Magyar Akadémikusok Köre megalakításához. Rövidesen a pozsonyi egyesület is fölveszi - prágai és brünni mintára - a keresztény jelzőt. E három egyesület nevének kezdőbetűi - MAKK - fogalommá válnak. Később a prágai szervezet zsidó vallású tagjainak kezdeményezésére alapszabály-módo- sítással elhagyja a „keresztény“ epitetont és átalakul Magyar Akadémikusok Körévé (MÁK). Megindul a vakációs programú vidéki diákegyesületek szervezése is. A diákegyesületeket magába foglaló Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetségéből kihagyják a világnézeti alapon álló egyesüléseket: a Szent György Körből kifejlődött prágai, brünni és pozsonyi Sarlót, a későbbi belőle kiváló Magyar Munkaközösséget és a már említett egyetemi városokban létrejött Prohászka Ottokár Köröket. A világnézeti harcok korának nemzedéke a főiskolákról kikerülve is jelentős szerepet játszik a publicisztikában és tudományos életben.1 A Sarló és a Magyar Munkaközösség, valamint a tiszavirág-életű Szé- chenyi-mozgalom letűnése után csak a Prohászka Ottokár Körök maradnak a porondon. Az a tény, hogy az 1929 évi érsekújvári diákkongresszus határozatilag kimondta, hogy világnézetileg elhatárolt egyesületek nem lehetnek a CSMASZ tagjai, nem csökkentette jelentőségüket, hiszen mind a prohászkások, mind pedig a sarlósok túlnyomó része egyúttal a MAKK-ok tagja is volt. A Prohászka Körök Szövetsége tagja volt a nemzetközi Pax Romana diákszervezetnek, kiadta a Kassán megjelenő Új Élet havi folyóiratot. Az 1936. évi vihnyei prohászkás kongresszuson Vájlok Sándor érdekes szociográfiai adatgyűjtést kezdeményezett, amit azonban a pozsonyi rendőrigazgatóság a vihnyei csendőrőrsparancsnok feljelentésére betiltott, habár a lefoglalt szociográfiai kérdőívek tanúbizonysága szerint a legelemibb állambiztonsági érdekek sem voltak veszélyeztetve. A kongresszus egyik résztvevőjének emlékezése szerint a szociográfiai adatgyűjtés bizonyos korlátozott keretek közt mégis megvalósult, azonban a vállalkozási kedv
