Irodalmi Szemle, 1991

1991/11 - Németh Zoltán: Mazochista öngyilkos sugalmazni próbál, de nem sikerül (szövegek)

Mazochista öngyilkos sugalmazni próbál, de nem sikerül

ötlet: Nem bánok semmit, Már húszéves vagyok, Az volt, ami volt, Jócskán és nagyon, kétely: Kissé csak mondanám, De erre vagyok, Megfordul utánam, Nem unom, nagyon, halál: Hát akkor kezdődjék, Itt is jó, azok,

Vágni még egyet, Hagyom, mert akarok, temetés: Fölöttem volnának, Nem vagyok sehol, Magamat szétnyúzni, Egy napra szól.

hepiend:

Mindjárt a végével kezdem. Azonnal befejezem. Nem félek, hisz nemsokára leírom a szókapcsolatot, hogy nincs tovább. Erőt veszek magamon és vége. Már itt is van, hever a papíron, nincs tovább.

Kezdésnek rossz, elismerem.

Rossz e kezdés, nincs mit tenni, mondjuk egymás szemébe, ezért nem érdemes. Mégis megbocsátok. Önöknek megbocsátom ezt a félrelépést, vagy neked, mért ne tegezzelek, magamnak meg - én ebben semmilyen szerepet sem vállalok. Azt hiszem, nyíltan leszögezhetem, a továbbiakban csak magukra lesznek hagyatkozva, nem egymásra, értsék meg végre, egyedül képezik a sorokat. Szinte hallom a fülemNÉMETH ZOLTÁN