Irodalmi Szemle, 1990
1990/9 - Kulcsár Ferenc: Hit; Hiány; Mindhalálig; Kárhozat; Föld; Gyolcs; Lázbeszéd; Fohász; Ragyogás (versek)
Kulcsár Ferenc Föld A törvénytelen tartományban és fényben, hol létezésed és létezésem fényűző, parázna élvezet, az ismeretlen áldozat átvérzi egyre az eget. Igen, a szellem, túl a tér-időbeli világon arcodért és arcomért ragyog, nézlek s míg kinyílnak szemedben a világ végi édes ablakok, a földet látom, amely ártatlan vérrel szennyezett, ö, gyötrő fájdalmak kezdete, simítsd az arcomra tenyered. Gyolcs Ezer és ezer fénybe merülő kárhozat s öldöklés énekli szépséged, halálod, míg ragyogsz, ragyogsz a világ édes ágán, akár egy gyümölcs. De születésed ünnepét, a csuromvér pillanatot, az Istenhez hatoló sírás szerelmét ki énekli meg? Este van. Istenem, teríts fehér gyolcsot minden újszülöttnek.
/
