Irodalmi Szemle, 1990
1990/9 - Kulcsár Ferenc: Hit; Hiány; Mindhalálig; Kárhozat; Föld; Gyolcs; Lázbeszéd; Fohász; Ragyogás (versek)
Mindhalálig Aki előtt név és névtelenség semmi, aki nem sír és nem nevet és nem akar és nem ítél és nem születik és nem múlik el, igen, szemedben s szememben Ő figyel, O ragyog és lángol mindhalálig, s mert övéi a meggyilkoltak és övéi a gyilkosok, nincs módja emlékezni, se feledni, s mert vágyaddal és vágyammal csordulásig teli, szemedben s szememben örökké önmagát figyeli. Kárhozat Mért vettek fel engem térdre, és mért az emlőkre, hogy szopjam, hogy e szavakat gyűrve most, az édes tejjel kiöklendezzem, kimondjam, amit nem lehet s nem szabad! Világom világossága, add, legyek, mint a kisdedek, Isten ölében kuporgó... ... Amit nem lehet s nem szabad, arra vágyni, egyedül arra a parázna, ismeretlen helyre, ahol a kárhozat a legsötétebb zugot is bevérzi, odatalálni s édes arcod nézni, ahogy csak Isten nézi önmagát. Versek
