Irodalmi Szemle, 1990
1990/8 - Márián Váross: Emlékművek építése és lerombolása; Irtózás a diktatúrától; Jegyzetek a pluralizmusról; Kompromisszumkötések (kisesszék)
Kisesszék ség stb. fogalmak csak így tisztulhatnak meg egyoldalú-pártos jelentésüktől; ugyanis ma ezek a fogalmak csupán elvont és gyakran demagóg frázisok azoknak a szájában, akik agresszív módon ilyen vagy olyan részérdeket, pártosságot (nacionalizmust, osztályt, egyházat stb.) kívánnak általános érvényűvé emelni. Sajnos, még egy olyan szervezet, mint az ENSZ sem ebben az univerzális össz- emberi szellemben gondolkodik és tevékenykedik, hanem csupán inter-nacioná- lis, illetve pontosabban állam-közi kategóriákban. Egy összemberi szervezetet mint az egész emberiség szükségleteinek kifejezőjét még csak a jövőben kell majd megalakítani. Igaz, amíg minden hatalom az egyes államok kezében nyugszik, ez aligha sikerülhet, s ha sikerülne is, az egy olyan planetáris parlament lenne, amely tehetetlenül nézné a szuverén államok és államocskák önző csele- kedeit. De még a pluralizmus kérdéséhez, mely a totalitárius rendszerek reform- mozgalmainak működőképes programja kell hogy legyen, s egyben reális programmal kell rendelkeznie a létező demokratikus rendszerek viszonylatában is. A pluralizáció nem önmagáért való cél, hanem az emberiesség megteremtésének eszköze az élet minden területén. A pluralizációnak lehetővé kell tennie az emberi létszükségletek önmegvalósítását, oly módon, hogy a társadalmi élet Beethoven Kilencedik szimfónia-beli Örömódájához legyen hasonlatos, hogy, legalábbis potenciálisan, igazi gesamtkunstwerk legyen. Ezt, sajnos, nem teszik ma lehetővé még a legfejlettebb demokráciák sem, mert azokban - különböző okokból - túl gyakran túlsúlyba kerül a fogyasztói és eliteskedő önzés a társadalmi jövedelem igazságosabb elosztásának rovására. Nem az általános erkölcsösség és önzetlenség eljövendő aranykorára gondolok én, hanem az emberek prózai emberségessé válására olyan mértékben, amilyen mértékben ez önerejükből telik. 1986. VII. 24. KOMPROMISSZUMKÖTÉSEK Sokféle kompromisszum létezik. Apró dolgokban és alapvető dolgokban, vannak kis kompromisszumok, melyek során az engedmények jelentéktelenek, és nagy kompromisszumok, melyek során az engedmények nagyok. Persze, az apró kompromisszum semmilyen vonatkozásban nem azonos a kis kompromisszummal, mert a látszólag apró dolgokban nagy kompromisszumot lehet kötni s a látszólag alapvetőkben kicsit. A kompromisszum, azaz az engedmény többé-kevésbé nem önkéntes „szerződés“, olyan tett vagy állásfoglalás, amely nélkül nehezen elképzelhető az emberi együttélés. Ha az emberek nem volnának hajlandók engedményekre, hanem megátalkodottan ragaszkodnának álláspontjukhoz, akkor e földgolyón kevesebben lennénk, azaz a különféle viszálykodások és háborúk során sokkal több ember pusztulna el, mint valóságosan elpusztul. De hiba lenne azt gondolni, hogy a kompromisszum gyógyír az emberek közti keménv. cvnkran életet követelő összeütközésekre. Vannak ugyanis olyan komp
