Irodalmi Szemle, 1990

1990/8 - Balázs F. Attila: Kulisszák (vers)

Balázs F. Attila

és keveredtem az élet bugyraiban átszállások voltak ezek a megérkezés állomásai színes oszlopokkal és zsúfolt aluljárókkal távolabbról integettek én nagyon tudtam bízni például abban hogy jövőre melegebb kabátba bújhatok aztán a hideg újra vékony zakóm gallérját fogta össze nyakamon kávéházak felé terelve ahol híg kávé és forró viták mellett melegedtünk és félretettük a strucctollal írt verseket a nyakatekert szövegeken csak teli hassal lehet elcsámcsogni (kellékek)

2x4-es szobámba padlásokról ellopott kacatokat gyűjtöttem: százéves cseréptálak kancsók gerebenek héhelők orsók festett és faragott guzsalyok órák kalamárisok mozsarak csengők nyársak botok sorakoztak táramban és persze kedvenc könyveim melyeket minden költözéskor gondosan összecsomagoltam logikusan megszerkesztett rendetlenségemben nem tűrtem idegen beavatkozást elküldtem a lányt aki jóhiszemű buzgalommal rendbe tette a kéglit aztán a csend zsibbasztó csapdáiban vártam mindig valamit amit megnevezni soha nem tudtam csak lebegtem a sejtelem kagylósusogású hullámain (missa bestiális)

irgalom magunknak kegyelem magunknak irgalom magunktól kegyelem magunktól irgalom magunknak