Irodalmi Szemle, 1990
1990/8 - Keszeli Ferenc: Előszó egy régi vershez (vers)
Keszeli Ferenc Porhanyul az ősi vár foka, mert dolgozik már, bizony dolgozik a zónaidő teflonos vasfoga. Vasfogat zörög vaslovakkal, hasonlatokból nem lehet megélni, mert nem lehet megélni hasonlatok nélkül. Nem lehet megélni azt, ami eljövend, se sötét múltat, se fényes túlvilágot, mert fényes múltból való, kéremszépen, a túlvilág nagybőgős setétje. Se helye, se tétje most a szónak: hajónkon meglékelt mentőcsónak, meg annyi hátasló, amennyi kell, mely drága jószág, de járműnek haszontalan e fedélzeten, akkor, ha menni kell. Budapesten: lórii Lászlóval, IWö
/
