Irodalmi Szemle, 1990
1990/7 - Kozma Szilárd: A Vízöntő küszöbén (vers)
KOZMA SZILÁRD A Vízöntő küszöbén „a XX. századra leginkább az jellemző, hogy új szentek nem kerültek ki a koncentrációs táborokból. “ (Hamvas Béla) „Ha sírni tudnék, a rettenetes tengerhez mennék, de könnyeim kora lejárt, vége a lírai fényűzésnek, vért akar az ábránd, kiderült, a tündéri párna helyett fekete tőkén a fej s már skarlátban a balsors fölötte áll" (Nagy László) I. A TAGADÁS TAGADÁSA ... Sivár jelmondatok labirintusában rothadnak a felvilágosult határok*, titkos hálókat bogozva, lelkeinkben Minős király modern változata trónol, gaztetteit fantomnépek érdekére fogva. Értelmetlen hatalmáért megváltó hivatalt rajzolnak gyomrunkra a cinikusok tanítványai. Csonka képzeletünk győzelmét éljenzi minden trikolórral magyarázott vétek, pompás köntörfalát arányozva, terrorgépet etetnek a prókátori strófák, mialatt háttércsaták jövőjét ápolják a gazdasági stratégáink a jólét maszlagénak rózsaszínű fátylai mögött. Idegenroncs okoskák és ősbolond bestiák pisztolybiztos évadában jár az érdekapostolok törzskönyvezett hordája közöttünk, örömünket fejlesztési alapokba tömve, rekordlidércekkel bírva rá már testvért is a testvértelen kegyetlenkedésre. Hangszórókból ránk lőtt blablák fémes záporával a meghitt szavakat tévesztve, zsoldimádó heccmesterek fejadagolt rendet védnek, miközben az anyagbá- rókxx ágyúcsövekben számolnak, az objektív babonák és a hazug statiszták istentelen törvénye szerint. „a 18. század második felében, mikor már rakja a sminker pofájára a ringyó, akit Raison istennőként fognak a dómoltárra rakni". (Szentkuthy Miklós Széljegyzetek Casanovához. - Szent Orpheus Breviáriuma, I. kötet) „a sátán nem más, mint a következetes metafizikátlanság, az anyag logikuma (ugyanaz ugyanott).
