Irodalmi Szemle, 1990
1990/6 - Berényi József : A legitimizmus regénye (Rácz Olivér: Vasszegekkel veretel)
A legitimizmus regénye nek. élményeinek hű ábrázolását. A hazugság nemcsak az erkölcsi életben bűn, hanem a művészetben, az esztétikai életben is. Rácz Olivér könyvét elolvasva már csak abban bízhatom. hogy az igazságra szomjazó ember hamar felfedezi e forrás meddő voltát és előbb- -utóbb elkerüli azt. A regény négy fejezetből áll. Az első, A mérleg, lírai visszaemlékezés a főhős gyerekkorára, a városra, a polgárok életére, beleszőve a hazaérkező „férfi" pil- lanatnvi észrevételeit, és a vele történteket. Tulajdonképpen a kezdés ugyanolyan, mint R. O. egy korábbi regényében, a Megtudtam, hogy élsz ben. Annak ellenére, hogy annak az indíttatása sokkal jobban sikerült, nem hallgathatjuk el: eme egymásba folyó történeteknek az ábrázolása mindkét esetben erősen Krúdy-indíttatásúak. (S hogy nem állunk messze az igazságtól, idézzük a Megtudtam, hogy é/ííből: „Füstmacskássy az igazgatónk volt. mellékfoglalkozására nézve kiérdemült Krúdy-regényhős." (24. old.) R. O. műveiből azonban hiányzik a Krúdy-féle meleg emberi líra. a visszaemlékezés szuggesztív ereje, finom zenéje. Az emberi élmény rögzítésére létrehozott jelegyütte^ nem képes az olvasóban is létrehozni, felidézni az élményt. A szavaknak, mondatoknak csak fogalmi jelentésük van jelen, asszociációs pólusuk szinte teljesen hiányzik, így az esztétikai érték háttérbe szorul. Pl.: „Rigárszky bácsi kövér volt. pocakos, szuszogott, dupla tokát viselt, és bozontos bajusza volt. Rigárszky bácsi csilingelő csengőt szerelt a kapuja fölé: a csengőt és kaput egy korcs kis kuvasz őrizte. Valahányszor a kapu kinyílt és a csengő megcsendült, a kuvasz felvakkantott. Barátságos kis blöki volt, Rigárszky bácsi gyakran a Mária utcai kis műhelybe is magával vitte. A kis kutya Dufi névre hallgatott, s Rigárszky bácsi, valahányszor sikeresen helyrekalapált, csavarozott, forrasztott, esztergályozott. ráspolyozott valamit. megelégedetten felmordult: - Ez már Dufi! A kis kutya ilyenkor boldogan megcsóválta a farka csonkját..." A Vasszegekkel veretel első része szentimentális bemutatkozásnak készült visszaemlékezésében már megjelenik a fent említett legitimizmus: Míg Vander úrék városi tisztviselőként az utcán árulták a gyümölcsöt, addig a gazdagabb, a társadalom magasabb osztályába tartozó táblabíróék csak „ismerősök között osztogatták szét. alig valamivel magasabb áron. mint amennyiért Vanderné..." Az első rész stiláris mélypontja kétségkívül a 30. és a 31. oldal. Csak a 30. oldalon 18 „és" kötőszó és 2 „s" kapott helyet 38 sorban. Az első rész uralkodó utószója és kötőszója az „ahol, úgv". Túltengenék a kapcsolatos mellérendelő és hasonlító határozói összetett mondatok, monotonná, unalmassá téve a rengeteg „és” miatt úgyis sistergő elbeszélést. Az olvasó kritikussá vált helyzetén Komoróci. a volt osztálytárs megjelenése segít. (Nem azonos a Megtudtam, hogy éAsr-beli Komoróczival. Nagyon zavaró az ugyanazon írótól származó regényekben ugyanazoknak a neveknek a felhasználása más-más szereplők esetében.) Az új szereplő és a főhős közti párbeszéd a könyv téma- és formabeli változását, javulását hozza magával. A cél Kosztolányi Aranysárkányanak és Móricz Az isten háta mögöttiének társadalomfestő módszere segítségével bevezetni az olvasót (középiskolások életének bemutatásával) a két világháború közti és a második világháború alatti, utáni kisebbségi sorsba. Sajnos az olvasó már az első oldalak után sejtheti, hogy egy kétségkívül szomorú sorsú generáció félelemmel és borzadással teli életének egyáltalán nem feltáró, ok- és okozatkereső elemzését fogja kapni, hanem egyszerű leírást. R. O. didaktikus érvelése helyett a korunk kommunista rendszere által kívánt társadalmi „valóságot" ábrázolja: bizonyító megfigyeléseivel. Regényében elkezdődik hát - sorról sorra haladva - az igazi legitimizmus. Csodálatos módon, aprólékos gonddal, a lehető legkisebb feltűnéssel, jellegzetes rétegek figuráinak megalkotásával, kegyetlen mozaikérvekkel vezeti be az olvasót az elfogadás. az azonosulás regényábrándjának édeskés tengerébe. Leiner. a félig amgvar. félig német diák - természetesen hitlerjugend - az első. aki lezsi- dózza izraelita társait. Pikoló, az éjszakai életet élő középiskolás az érettségi után bevonult tüzérnek, aztán megunta és géhás tiszt lett. jól megszedte magát, de mint az ilyen ügyeske-
