Irodalmi Szemle, 1990
1990/6 - Hajdú István: Valahol Közép-Európában; (Ne) menekülj!; Utópia, illetve utónedű (versek)
Versek /NE/ MENEKÜLJ! Hallgatunk szeretünk írni a fákról ócska békanyálról nagymama gémeskútja meg nádfedél hó tél nyár tudósítások a múltból kultúra meg magyarnak születtél de mi lesz ha már te sem mi lesz ha már te sem jó reggelt helyett good morning furulya helyett moog mert az erősebben szól fütykös és Bruce Lee vajon összeférnek-e UTÓPIA, ILLETVE UTÓNEDŰ A Föld változatlanul forogni fog. A kiszáradt tájra majd bombák hullanak; nyári záportonnák negyven napig. Lesznek - sejtek- savak- molekulák Lesz: - kék színű ég, rohanó, tejfeles szájú felhőkkel- tajtékozó-hullámzó szakállú öregapó-tengerözön, rajta bárka, s azon egy Noé nevű ember.
/
