Irodalmi Szemle, 1990
1990/5 - Petőcz Kálmán: Mítoszok és illúziók (Egy forradalom anatómiája)
Mítoszok cs illúziók a bűnt, egységben az őket körülvevő természettel és Istennel, aki mindezt teremtette. Egészen addig éltek így, míg el nem követték az eredendő bűnt: elsajátították, „elidegenítették“ az Almát, a tudás fájának almáját és ezzel maguk is elidegenedtek Istentől, a Jótól, azaz megismerték a Gonoszt. Ettől fogva elkezdődik a kálváriájuk - dolgozniuk kell, hogy megélhessenek, gyötrődve kell keresniük az utat vissza a Jóhoz, utódokat kell nemzeniük, hogy fennmaradjon a faj (mivel tudatára ébrednek halandóságuknak), és hogy a faj valamelyik tagja a jövőben ismét visszatérhessen az elhagyott Paradicsomba. Marxnál először volt az ősember, aki tökéletes egységben (és tudatlanságban) élt a természettel, melyet az Objektív Törvényszerűség (az Anyag törvényszerűsége) teremtett. Egy napon azonban elkövette az eredendő bűnt - elsajátította, elidegenítette a természettől az első szerszámot. Egyszersmind elidegenedett az eredeti egyenlőség állapotától, a munka által tudatra ébredt és megismerte a Gonoszt, mivel rájött, hogy szerzeményét, a magántulajdont, kizsákmányolásra is felhasználhatja. A Gonosz megismerése azonban szükségszerű, nélküle az ember nem tudatosítaná a Jót sem. A Jó gondolata az osztály harcokban, a magántulajdon elleni állandó harcban tudatosul az emberiségben. Az emberiségnek azonban nincs annyi belső ereje, hogy teljesen és végérvényesen tudatosítsa a Jót. Az osztályharcban győztes csapatot a magántulajdon ismét hatalmába keríti, a bálványimádás kezdődik elölről. Ezt végül Isten, illetve az Objektív Törvényszerűség megelégeli, és lcküldi a kiválasztott népnek (zsidóknak, keresztényeknek, proletároknak) a Megváltót, illetve Marxot, hogy mutassa meg neki az igaz utat. A Megváltó rövid élete nem elég ahhoz, hogy mindenkit meggyőzzön. Szükségeltetik a Második Eljövetel (vagy a zsidó vallás szerint: a valódi Messiás eljövetele). Ekkor jön Lenin, és végérvényesen visszavezeti a kiválasztott népet a földi paradicsomba, a Gonoszt (magántulajdont) jelképező burzsoáziát pedig kiűzi onnan. Csakhogy Lenin elfelejtette egyeztetni az időpontot és a helyet az Objektív Törvényszerűséggel, sőt Marx ama intelmét is ignorálta, hogy a kommunizmus először csakis a legfejlettebb tőkés társadalmakban valósulhat meg. Ezzel szemben tökéletesítette a marxizmust egy önpusztító gépezettel, a demokratikus centralizmussal; és a proletárdiktatúra = népi demokrácia elmélettel. Lenin, Sztálin és a többiek kezében az Objektív Törvényszerűség, az Eszme minden eszközt szentesítő öncéllá vált. Miért nem jó Marxnak a polgári társadalom egyenjogúsága? Mert szerinte a polgári szabadságjogok illuzórikusak, a polgárok jogi egyenlősége csak formális egyenlőség. Mivel a társadalom egészét a gazdasági viszonyokra redukálja, azt látja, hogy a polgári demokrácia, a polgári társadalom törvényessége csak az ..uralkodó“ osztály érdekeit szolgálja. Tehát ahhoz, hogy az ember valóban szabaddá válhasson, el kell vetnie a saját maga alkotta tökéletlen törvényeket, és az objektív történelmi-természeti törvénnyel kell azonosulnia, amely a kommunizmusba vezeti őt. Csak ott lesz valódi szabadság és egyenlőség. Nem veszi azonban észre, hogy ez a törvényszerűség csak az ő fantáziájában létezik; hogy a polgárjogi egyenlőség eleinte tényleg csupán „forma“, de ez az egyetlen „reális" forma, amely konkrét szociális tartalommal bővülhet, míg a kommunista egyenlőség csupán egy absztrakt tartalom - megvalósítható forma nélkül. Tudja. hog\
