Irodalmi Szemle, 1989

1989/6 - BESZÉLŐ MÚLT - Gyönyör József: A csehszlovák állam alkotmánylevele — nemzetiségi szemmel (III. befejező rész)

közös könyvtárat létrehozni. Részletes szabályozást az 1919. évi 607. sz. végrehaj­tási rendelet tartalmaz, amely határidő­höz kötötte a közkönyvtárak létesítését, és rendelkezései aprólékosan szabályoz­zák a könyvtárak irányítását és felügye­letét. 153 Vö.: A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság 1926. október 22-ei 14.000 (Bohusl., adm. 5985) sz. döntvénye. 154 A kisebbségi szerződés 9. cikkelye 1. be­kezdésének francia nyelvű szövege: ,,En matiére d’enseignement public, le Gouver- nement tchéco-slovaque accordera dans les villes et districts oü rés.de une pro­p ortion considérable de ressortissants tchéco-slovaques de langue autre que le langue tchéque, des facilltés appropriées pour assurer que l’instruction sera donnée, dans leur propre langue, aux enfants de ces ressortissants tchéco-slovaques. Cette stipulation n’empechera pás le Gouverne- ment tchéco-slovaque de rendre obligatoi- re l’enseignement de la langue tchéque.” — Sbírka . .., 1921. évf. 134. rész, 2307. 1. 155 Vö.: Zpráva ústavního výboru k osnové jazykového zákona (Tisk 2442/1920). 156 Az egyes jogszabályok a következő fogal­makat használják: szlovákul (az 1920. évi 347. sz. törvény 53. §-a), cseh, szlovák beadvány, cseh, szlovák elintézés (az 1921. évi 500. sz. törvény, az 1921. évi 178. sz. kormányrendelet), cseh szöveg, majd szlo­vák nyelv (az 1920. évi 347. sz. törvény 18. §-a). További hiányosságok más jog­szabályokban is előfordulnak, pl. az 1921. évi 264. sz. és a 265. sz. kormányrende­letben. — Az intézetekben használt taní­tási nyelvvel kapcsolatban a régebbi tör­vények és rendeletek a következő fogal­makat használják: a tanítási nyelv a szlo­vák és a cseh (az 1919. évi 441. sz. tör­vény), továbbá az előadásokat csehül vagy szlovákul tartják, illetve a tanítási nyelv a cseh (az 1919. évi 375. sz. kormányren­delet), cseh tanítási nyelvű (az 1918. évi 76. sz. törvény, az 1920. évi 147. sz. kor­mányrendelet), viszont az 1923. évi 203. sz. kormányrendelet már „csehszlovák ta­nítási nyelvű” fogalmat használ. 157 Pl. a Németországgal 1922. május 8-án megkötött szerződés 23. cikkelye (a tör­vénytárban publikálva 230/1923 Sb. szám­mal). 158 A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság 1924. december 29-ei 5179. sz. döntvénye. 159 Az 1922. évi 255. sz. törvény 67. cikkelye. —Sbírka . . ., 1922. évf., 1081. 1. 160 A szerződés cseh nyelvű szövege szerint „pŕiméŕená možnosť’. — A szerződés 7. cikkelyének 4. (utolsó) bekezdése így hangzik a francia nyelvű szövegben: ,,Non- obstant l’établissement par le Gouverne- ment tchéco-slovaque d’une langue offi- cielle, des facilités appropriées seront données aux ressortissants tchéco-slova­ques de langue autre que le tchéque, pour i’usage de leur langue, sóit orale- ment, sóit par écrit devant les tribunaux.” — Sbírka . . ., 1921. évf. 2306. 1. 161 Az alkotmánylevél 134. §-a: „Jakýkoli zpűsob násilného odnárodňování je nedo­volený. Nešetrení téte zásady môže zákon prohlásiti za jednání trestné.” — Sbír­ka .. ., 1920. évf., XXVI. rész, 267. 1. 162 Általános büntető jogszabályt a csehszlo­vák parlament nem fogadott el. Minde­nekelőtt egyes oktatási törvények ide vo­natkozó rendelkezései jöttek számításba, így elsősorban az 1906. évi 4. sz. morva tartományi törvény 20. §-a, továbbá a gyülekezési szabadság védelméről szóló 1921. évi 309. sz. törvény, valamint a köz- igazgatás szervezetéről szóló 1927. évi 125.. sz. törvény II. és III. cikkelye. 163 Megtalálható: Peška, Zdenék: i. m., 365. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom