Irodalmi Szemle, 1989
1989/4 - HOLNAP - A FÍK-ről szóló és a FÍK-et megemlítő írások jegyzéke — 1988 (összeállította: Hodossy Gyula)
ve, hogy „Talamon Alfonz, Hizsnyai Zoltán vagy Krausz Tivadar első kötete nem valami gittegylet nyomására vagy hangya- szorgalmú munkájának köszönhetően íródtak, és nem attól olyan jók, amilyenek“, meg arról is, hogy a tehetséges embert csak „zavarja a sok nyüzsgés”. Értelmezésemben Kövesdiné] a FlK egyenlő a nyüzsgéssel. Hát legyen, de vajon Hizsnyait, Krauszt és a többi százharminc fiatalt ki kényszerítette annak idején az Iródiához, majd később a FÍK-hez? Vajon ők (és a többiek) nem vették volna észre, hogy e nyüzsgés zavarja őket? Szerencsétlenek, ha időben észreveszik, ma már ki tudja hol tarthatnának... A Kövesdi által emlegetett Arthur Miller is ki tudja, milyen nagy író lehetett volna (még), hja élete legszebb éveit nem „nyüzsgéssel“ tölti el a PEN Club elnökeként. Kövesdi ..felszisszenéseiben“ aránytalanul sok az elutasítás: , nem a leglényegesebb”, „nem szimpatikus“, „azt sem tartom túl komoly vállalkozásnak”, „azt sem tudom igazán elhinni“, , nem kell igazán kutatni”, „ne feszegessük“, „senki sem segíthet rajta”, „ne menjünk elébe“, „nem segíti”. Az , alkotó ember" természete viszont nem meglévő dolgok létjogosultságának cáfolásában, az elutasításban mutatkozik meg, hanem éppen ellenkezőleg: az újért való küzdelemben, magában az alkotásban, és nem csupán az „alkotó“ szépírói magányában, de közéletiségében is. Befejezésül — nem Kövesdi bosszantására — még egy mondat a „nyüzsgésről“. Ha Ignotus „nyüzsgött” a Nyugatért, ha József Attila „nyüzsgött’ a Szép Szóért, ha Kassák Lajos „nyüzsgött” a Tettért, és ha Illyés Gyula „nyüzsgött” a Magyar Csillagért, akkor — örökségük szellemében — mi hadd „nyüzsögjünk“ a Posztért — meg mindazért, amit fontosnak ítélünk. A FÍK-ről szóló és a FÍK-et megemlítő írások jegyzéke (19H8) 1. Klimits, Ľudovít: A magyar nemzetiség a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban. Obzor, Bratislava 1988, 25—26. o. 2. Tóth László: Egyke Szlovákiában. Pozsonyi beszélgetés az Irodalmi Szemléről. Élet és Irodalom, 1988. oki. 21., 43. sz. 7. o. 3. E’ek Tibor: Biztrtó próbaút. Életünk, 1988. 2. sz. 190. o. 4. A szerkesztő (=Balla Kálmán) jegyzete. Irodalmi Szemle — Holnap, 1988. 7. sz. 770. o. 5. Lacza Tihamér: Mindennapi irodalmunk. Hét, 1988. máj. 6., 19. sz. 11. o. 6. Tóth László: Megközelítés. Beszélgetés Barak Lászlóval és Hizsnyai Zoltánnal. Napjaink, 1988. 11. sz. 21—23. 0. 7. Tóth Károly: Az első kísérleti művészeti-irodalmi fesztivál. Nő, 1988. júl. 26., 31. sz. 18. o. 8. Balla Kálmán: Körkérdésünk a korszerűségről. Nő, 1988. dec. 19., 51—52. sz. 27—28. o. 9. Redakcia: Hosťom Dotykov je Holnap... (A Dotyky vendége a Holnap ... j Romboid, 1988. 7. sz. 98—99. o. 10. Balla Kálmán: 0 najmladšej generácii maďarských básnikov na Slovensku. (A legifjabb szlovákiai magyar költőnemzedékről.) Romboid, 1988. 7. sz. 98—102. o. 11. Záhoráková, Mária: Rendezvous s fantáziou. Nad prvým ročníkom Festivalu experimentálneho umenia a literatúry štúdia ERTÉ- Smená, 1988. 7. 9., 160. sz. 6. o. 12. Vass Gyula: Fiatal írók gondjai — avagy: mostohagyerekké vált a FÍK? Szabad Földműves 1988. okt. 28., 43. sz. 6. o. 13. Felhívás. Szabad Földműves, 1988. nov. 4., 44. sz. 7. o. 14. —bankó— (=Bankó András): „Névtelen” Iródia-kiadványok. Tavaszi Szél (Budapest), 1988. 26. o. 15. d—sz (=Dusza István): Csehszlovákiai magyar írók tanácskoztak. Oj Szó, 1988. febr. 26., 47. sz. 8. o. 16. Bodnár Gyula: Túl a Próbaúton. Három veiseskönyv margójára. Űj Szó, 1988. ápr. 1., 77. sz. 6. o. 17. Dusza István: Bemutatkozás — kérdőjelekkel. Tallózás a Romboid új számában. Új Szó, 1988. aug. 12., 189. sz. 6. o. összeállította: Hodossy Gyula
