Irodalmi Szemle, 1989
1989/9 - Kulcsár Ferenc: Feljegyzések Beethovennek (részletek; versek)
Kulcsár Ferenc Feljegyzések Beethovennek (Részletek] Vasra verve így még nem volt senki sem, karácsony elmúlt, tavasz és nyár. forgó évek el, láncaim közt vallatlak, felelj, érzed-é: a nemlétbe is elkísér s megfürdet a zenéd ... Válaszra nyílna szád, s megölne engem a gyávaság ... Mint dögöt, e kor úgy hurcolna végig a türelmetlen, benépesült téren ... Kigyullad, mint a liliom, világít és felmutat a vérem. Vadnak tudlak és igaznak, mégsem emelek üdvödre kelyhet. Hangok: a mélyből csillanó csillámok vernek föl a szívig, űrig vernek. Kinyílok, mint a holtra vert, sziklarésből fényre törő virág, még egyszer, újra, hagyva békességet, a jövő tüze s lángod üssön át. Cigarettát gyújtok, ó, a tenyerem simogatja a kopár hegyeket és a szád, törvényeim reszkető ezüstrácsain át növényfuvallat száll, s mint gyönge hang, remeg: ó, kitört a nap s újra összeforrt
