Irodalmi Szemle, 1989
1989/6 - BESZÉLŐ MÚLT - Gyönyör József: A csehszlovák állam alkotmánylevele — nemzetiségi szemmel (III. befejező rész)
Gyönyör József A csehszlovák állam alkotmánylevele — nemzetiségi szemmel (Harmadik, befejező rész) VIII. A végrehajtó szervek A végrehajtó hatalomról az alkotmánylevél harmadik fejezete tartalmaz rendelkezéseket; vagy amint a harmadik fejezet címében olvasható: a kormány- és végrehajtó hatalomról. Az alkotmánylevél nem határozza meg a kormányhatalmat. Azt sem világítja meg közelebbről, hogy milyen aktusok jellemzik a kormányhatalom fogalmát, s milyenek a végrehajtó hatalmat. Egyébként a csehszlovák alaptörvény „a kormány- és végrehajtó hatalom” fogalmát a volt osztrák alkotmányból vette át. Megjegyzem, a két fogalom a gyakorlatban eléggé fedi egymást. Nehezen képzelhető el egy olyan hivatalos cselekmény, amely a kormányhatalom körébe tartozna, de a végrehajtó hataloméba nem. Mindez, természetesen, fordítva is érvényes. A harmadik fejezetet az 55. § vezeti be, amely így hangzik: „Rendeletet csak bizonyos törvény végrehajtására lehet kiadni, s annak keretei közt.” E szakasz értelmében ren- deleten olyan általánosan kötelező hatályú normát kell érteni, amely az állampolgárokra közvetlenül ruházhat jogokat, háríthat kötelességeket. Ebbe a fogalomba nem tartoznak az adminisztratív utasítások, irányelvek és egyéb szabályozások. Az 55. § rendelkezése szerint a Csehszlovák Köztársaságban rendeletet csakis törvényi felhatalmazás alapján lehetett kiadni.101 Nem volt elégséges csupán hivatkozni jogi normára; minden rendeletnek bizonyos törvényre kellett támaszkodnia. Az alkotmánylevél harmadik fejezete (55. §—94. §) a bevezető 55. szakaszon kívül három részre oszlik: a köztársasági elnök (ez egyúttal azt is jelenti, hogy az alkotmánylevél az elnököt állami végrehajtó orgánumnak tartja], a kormány, valamint a minisztériumok és alacsonyabb szintű közigazgatási hivatalok. Ezeket tartja az alkotmánylevél együttesen kormány- és végrehajtó hatalomnak. 1. A köztársasági elnök Az alkotmánylevél 2. §-a egyértelműen határozza meg, hogy „A csehszlovák állam demokratikus köztársaság, amelynek a feje a választott elnök”. A bevezető törvény V. cikkelye értelmében az addigi elnöknek hivatalban kellett maradnia egészen az új köztársasági elnök megválasztásáig. Az alkotmánylevél hatályba lépésétől kezdve megillették őt az abban foglalt jogok („... pŕíslušejí mu práva v ní stanovená”). Az alkotmánylevél az ideiglenes alkotmány példája nyomán a koi-mány- és végrehajtó hatalom kettős elve alapján állt, azaz a kormány- és végrehajtó hatalmat megosztotta a köztársasági elnök és a kormány között. Tette pedig mindezt úgy, hogy az elnök jogait tételesen felsorolta a 64. §-ban, annak 11 pontjában, míg lényegében a kormány- és végrehajtó hatalmat a kormányra bízta. A 64. § 2. bekezdése értelmében ugyanis minden kormány- és végrehajtó hatalom, amennyiben az alkotmánylevél és az 1918. november 15-e után elfogadott törvények szerint nem tartozott az elnök feladat- és Beszélő múlt
