Irodalmi Szemle, 1989
1989/5 - BESZÉLŐ MÚLT - Pukkai László: A „Hanza” Szövetkezeti Űjság népnevelő, kulturális és irodalmi tevékenysége
BESZÉLŐ MOLT Valóban, az újság a tudomány akkori állása, ismeretei alapján tájékoztatta olvasóit a növénytermesztés és -védelem, a trágyázás, a műtrágyázás új módszereiről. A gyümölcsöskertek védelmét szorgalmazó írások is közérthetően íródtak, szakmai szempontból tartalmasak, a sikeres gazdálkodás szempontjából megszívlelendők voltak. Az állattartással kapcsolatban az újságban a fő hangsúly az állatbetegségek megelőzésén volt, a száj- és körömfájásról, az orbáncról, a pestisről és más betegségekről tartalmazott fontos tudnivalókat. A szakcikkek között találkozhatunk a húsfüstölés technikáját magyarázó írásokkal, a fejőstehenek takarmányrépával való takarmányozásának előnyéről szóló cikkekkel, a gyümölcs-tervgazdálkodást, az istállótrágya kezelését vagy a trágyatelep szervezését szorgalmazó írásokkal is.13 A HSZÜ irodalmi értékű írásokat is közölt. Az újság 17 évfolyamát lapozgatva ismert és elismert írók írásaival is találkozhatunk. Sellyei József első írása — egy irodalmi pályázat elemzése — a HSZŰ-ban jelent meg 1929. október 15-én a II. évfolyam 19. számában. A fül című novellája (III. évf. 2. szám), a Szabó Jóska kiskapuja című írása (X. évf. 10. szám) is a HSZŰ-ban jelent meg először. Szabolcska Mihály Tavasz ébredése c. írását (III. évf. 4. szám) vagy Lóska Lajos Maradi-e a falu című ismeretterjesztő cikkét (IX. évf. 15. szám) szintén ez újság hasábjain olvashatjuk, miként Farkas István szerkesztőségi tag Juliska c. írását is, amellyel 1937. március 15-én mutatkozott be a lap olvasóinak. Nyírő József nevével is találkozhatunk a lap hasábjain: az 1941. augusztus 15-1 számában jelent meg Bajposta című írása. Szombathy Viktor a lap 1937. április 15-i számában A szlovenszkói kultúr egyesületek, valamint a Melyik az igazi, igazságos társadalom? címmel közölt tanulmányokat, s az évi 11. számban is lehozták két írását, az Eladó lett a bunda és a Babona, csodaorvos, kuruzslás címűeket. A HSZO Tamási Árontól is közölt írást. 1933-ban, a lap IV. évfolyama 19. számában jelent meg A vargyasi kalóz című munkája. Móra Ferenc Űrgyülölet, valamint Kodo- lányi János Finn tanya c. írása az újság 1939. április elsején megjelenő 7. számában látott napvilágot. Móricz Zsigmondtól A stipendiumot közölte az 1942-es novemberi szám. A HSZÜ szerkesztősége, ahogyan már fennebb kifejtettük, arra törekedett, hogy kiépítse saját író- vagy levelezőtáborát. Ennek érdekében többször meghirdették a Hanza irodalmi pályázatát. Az első, 1928. december 15-én meghirdetett pályázat célja „népiesen megírandó szövetkezeti tárgyú irodalmi munka a gyakorlati életből”. A Hanza vezetősége az első öt helyezést díjazta, figyelmet érdemlő összeggel. Az első díjért 1000 Kč jutalom járt, a továbbiakért 800, 600, 400 és 200 KČ. A beérkezett munkák közül csak három ütötte meg a kívánt színvonalat: az első a Sellyei József bírálta munka, a negyedi Mészáros József A küzdelem című írása lett, s a magyarbéli Bauer Ferenc és a farkasdi An- da Károly ért el még helyezést. A második pályázati felhívást 1931. január 15-én tette közzé a Hanza. Most is körülhatárolták a témát: „A tanító isko- lánkívüli kulturális és gazdasági hivatása különös tekintettel a szövetkezeti életre.” A pályadíjak értéke kisebb volt, mint az első pályázatnál: 500, 300 és 200 Kč. Az első díjat Janics Alajos királyfai tanítónak Szeretni a népet, támogatni és felvilágosítani őszintén című írásáért ítélte oda a bírálóbizottság, a Horný Prán- dorf-i Tanítói Gyula Egyesült erővel előre című munkája második helyezést ért el. Szabó Emil muzslai tanító Benevolentia című írását a harmadik helyre sorolta a zsűri. Természetesen a díjnyertes pályamunkák mindegyikével találkozhatunk a HSZÜ hasábjain, folytatásokban. A HSZÚ a falusi könyvtárak átépítésével is foglalkozott. A Könyvet a faluba című szerkesztőségi cikk — Szőke Péter írása — Móricz, Tamási, Nyírő, Szabó Pál, Kodolányi, Móra, Veres Péter, Darvas, Illyés, Erdei, Féja munkáit ajánlotta megvételre.14 Az újság a tudományos élet fontosabb eseményeit is számon tartotta. Többek között Szabó Dezső születésének 60. évfordulójáról is megemlékezett. Móricz Zsigmond halálakor Szőke Péter a következőket írta: „Kidőlt a roppant tölgy. A fáradhatatlan ősz magvető, a nagy magyar író nem tanít többé szemtől szem
