Irodalmi Szemle, 1989
1989/5 - BESZÉLŐ MÚLT - Pukkai László: A „Hanza” Szövetkezeti Űjság népnevelő, kulturális és irodalmi tevékenysége
BES Z etc MOLT be, csak termő élete és munkái mutatják a magyar utat.” Körösi Csorna Sándort a magyar eredetkutatás hőseként mutatta be az újság, de közölt irást Irinyi János, Jedlik Ányos, Eötvös Lóránd, Puskás Tivadar, Kandó Kálmán életéről, munkásságáról is. Zrínyi Ilona a hős magyar asszonyok példaképévé lépett elő az újságban, valószínűleg felsőbb sugallatra, megvigasztalandó a hadiözvegyeket és árvákat. A HSZŰ több számában is méltatta az 1943. május 30-i járási dalosünnepélyt, amikor a járás 15 népiskolájának 1000 tanulója alkotta az összkart Kodály Zoltán Galánta díszpolgárává avatásának alkalmából, amelyen az üdvözlő beszédet dr. Kuthy Géza, a Hanza elnöke tartotta, s a Hanza Dalárda, amelynek karnagya Szőke Péter volt, Kodály Zoltán Ave Máriáját énekelte. A Hanza tevékenységének 20 éve alatt meggyőzte fióküzleteit, hogy a falukban kultúrotthonokra van szükség. A gondolat megfogant: Dél-Szlovákia számos falujában épített a Hanza kultúrotthont. Egy 1938-ból származó jelentésben 155 átalakított vagy újonnan épített kultúrotthon szerepelt. A nők társadalmi helyzetén változtatni kívánó számos szakcikk, népszerűsítő írás látott napvilágot az újságban. A nőket egyenrangú Hanza-tagoknak ismerte el több írás is. A helyi toliforgatók közül főleg Juhász Béla és Záreczky István próbálkozott irodalmi írásokkal az újságban. A HSZŰ 1934. augusztus elsején megjelent száma tudatta a szövetkezeti tagsággal, hogy 1935-ben a Hanza első ízben jelenteti meg 128—160 oldalon a „Hanza” Szövetkezeti Naptárt (a továbbiakban HSZN). A naptár végül is 180 oldalon jelent meg Metlesich Kálmán komáromi nyomdájában. Szerkezeti felépítése hasonlított a korabeli naptárakéhoz. Az első részben az olvasó az ünnepekről, a csillagászatról és a kor- tani tudnivalókról: a nevezetes korszakokról és a korszámítással kapcsolatos kérdésekről szerezhetett ismereteket. A második az ún. naptári rész volt, amely a római katolikus és református névnaptáron kívül Gazdasági teendők címmel ismeretterjesztő gazdasági írásokat tartalmazott, hónapokra lebontva. Ezt követték az általános ismeretek, a postai díjszabályozások és a bélyegilletékek feltüntetése, végül a fontosabb hivatalok, intézmények felsorolása. A naptár legterjedelmesebb része az ún. Szövetkezeti írások rész volt. Gazdasági jellegű, népszerű írások, irodalmi írások, a Hanza életét bemutató képek találhatók ebben a részben. Megjegyzendő, hogy a naptár első évfolyamában, amely 22 ezres példányszámban jelent meg, ismert író, költő nevével nem találkozhatunk. A naptár a Hasznos apróságok című résszel záródott, amelyben vadásznaptár, vemhességi naptár, állatok életkorát meghatározó kulcs, vetőmagok listája, valamint a szlovenszkói vásárok jegyzéke található. Dr. Kuthy Géza, a Hanza elnöke a következőképpen népszerűsítette a Hanzát: „A mi Hanzánk célja szövetkezeti tagjainknak, szövetkezeteinknek egységét, szövetkezését jelenti. A Hanza célja a szövetkezeti egységbe tömörült tagoknak gazdasági és kulturális érdekeit képviselni egy egység, összetartás hatalmas erejével. Célja, hogy tagjai kulturális és anyagi érdekeit megvédelmezze és a megvalósítás nehéz munkájában segédkezet nyújtson. Szövetkezeti központunk tehát kultúránk és gazdaságunk vára, összetartó kapcsa.” A HSZN-nak nyolc évfolyama jelent meg, szerkezetük hasonló az elsőhöz, így a következő évfolyamok elemzésénél csak a jelentősebb tényeket, eseményeket említem meg. Az 1936-os HSZN már 32 ezres példányban jelent meg. A Szövetkezeti írások c. részben a Hanza tíz évéről szóló kimerítő gazdasági beszámolókat találhatunk, amelyek szerint a szövetkezet sikerei nem utolsósorban a széles körű népnevelő és -művelő munkának köszönhetőek, valamint annak, hogy „a Hanza vezetése kizárólag gyakorlati és meggyőződésbeli szövetkezeti vezetőkre van bízva”. A beszámolónak az a része sem elhanyagolandó, amelyben a következő tíz év terveiről szólt a szövetkezet elnöke. Többek között feladatul tűzik ki új gabona- raktárak építését, a szövetkezeti gabona- értékesítést, a NUPOD és a Hanza közös irodájának a létrehozását azzal a céllal, hogy közösen szerezzék be az árut, egy nagy szövetkezeti malom építését vagy egy régebbi megvásárlását, a szövetkezeti tagok szakmai képzését, kultúrotthonok
