Irodalmi Szemle, 1989
1989/5 - BESZÉLŐ MÚLT - Pukkai László: A „Hanza” Szövetkezeti Űjság népnevelő, kulturális és irodalmi tevékenysége
BESZELŐ MOLT jesztő cikkek, a hírek, a közlemények sem, sőt hirdetési rovata is volt a lapnak. A belső szerkezet először tudatosan Hantos László irányításával módosult, éspedig a következőképpen: az újság minden száma vezércikkel kezdődött, a szövetkezeti élet rovata a külföldi szövetkezetekről szóló írásokkal bővül, utána a ténymegállapításokra szorítkozó bel- és külpolitikai hírek következtek, majd a földművelés, állattenyésztés rovata, a kérdezz-felelek, egy kis tréfa, népi jellegű irodalmi írások, s végül az értesítések rovata zárta a lapot. Szőke Péter és elődei közül többen is arra törekedtek, hogy minél több szakembert vonjanak be az újság szerkesztésébe, ezért Szőke Péter tizenhét tagú szerkesztőbizottságot szervezett. Tagjai a következők voltak: Bíró Lucián szerzetes, gimnáziumi tanár, dr. Borka Géza gimnáziumi tanár, Kocsis Árpád igazgató-tanító, Ko- renchy Rezső igazgató-tanító, Lencz György kántor-tanító, Szkladányi Károly igazgató-tanító, Boross Béla igazgató-tanító, Haller Kálmán esperes-plébános, Janics Ferenc plébános, Király József plébános, Letocha József szentszéki tanácsos, Farkas István író, Szombathy Viktor író, Tamás Lajos író, valamint Szőke Péter főszerkesztő, dr. Kuthy Géza, a Hanza elnöke és Nagy Ferenc ügyvezető igazgató. A bizottság ebben az összetételben először 1937. január 28-án Komáromban ülésezett. Értekezletükön elfogadták a lap belső szerkezetének pontosítását. Szigorúan tervszerű keretek közé szorították az egyes rovatokban megjelenő írásokat, éspedig a következő terv szerint: vezércikk 1 hasáb, vezércikk után 2, szövetkezés 5, tárca 3, társadalmi-szociológiai írások 2,5, röptében a világ körül 2, tudomány és haladás 2, törvények és rendeletek 1, hírek 3, közművelődés és egyesületi élet 1, Ne nevess! — humor 1,5 hasáb. 24 hasáb az újságban 8 oldalt tett ki. A hasábok számából kiderül, hogy az újság elsőrendű feladata a szövetkezeti eszme népszerűsítése volt. A lap több mint egyharmada foglalkozott ezzel a témával. Bauer Ferenc Az erkölcsi alap c. írása talán 17 évre megszabta az újság eszmeitárgyi tartalmát, elkötelezettségét: „A szövetkezetek, bár anyagiakkal foglalkoznak, elsősorban mégis erköcsi testületek, amelyek fő célja a nép támogatása és segítése mellett annak nevelése is.”9 Robert Owenről, Herman Schultze-Delitschről és az önsegélyző eszme más jelentős képviselőiről gyakran olvashatunk írásokat a Hanza Szövetkezeti Újságban. Gazdag információs anyagot tartalmaz a HSZO a szövetkezeti világmozgalom fejlődéséről is, írt a kínai, a német, a svájci és a dél-amerikai szövetkezeti mozgalomról, sőt figyelemmel kísérte a szovjet szövetkezetek fejlődését is. A külföldi hírekhez hasonlóan a szövetkezeti mozgalom egyes nemzeti sajátosságait, eredményeit boncolgatta az újság, de állásfoglalásra nem vállalkozott. Szigorúan tartotta magát eszmei irányvonalához, a szövetkezeti eszmékhez. Az újság szerkesztői bármennyire is törekedtek a politikamentességre, a semlegességre, nézeteiket, véleményeiket nem mindig sikerült teljesen elpalástolniuk. A lap 1937. február 15-i számában a Vaj és ágyú címen megjelenő cikk is ezt bizonyítja: „Az elmúlt héten több lapban találkoztam vaj és ágyú, vagy ezekhez hasonló cikkekkel. A cikkek láttára tudatomba toppant a kérdés: miféle alkalomszerűség lehet az, amely a háború szörnyű fegyverét, az ágyút, a mezőgazdaság egyik legbékésebb foglalkozásának terméke mellé, a vaj mellé állítja.”10 A HSZO 1937. március 15-i számában viszont egy már egészen konkrét írás bizonyítja, hogy a készülődő háború fenyegetését már a Hanza vezetői sem nézhették a semleges, politikamentes szemlélő szemüvege mögül. Így írtak róla Háború című írásukban: „Győzelem, vereség, mindig veszteség. Lelki válság, anyagi válság. Összefogás helyett széthullás, nélkülözés, siratás-sírásás. Egyeseknek üzlet, tízezreknek szomorúság, millióknak nyomorúság, mindeneknek ellenség. Rossz igézet békés népeken. Záporeső, Könnyeső, Véreső. Káin bűne, mely az égbe kiált. Jobban szeressük egymást, emberek!”11 Az újságban nagyon értékesek a mező- gazdasági jellegű népnevelő írások. A lap profiljával kapcsolatban írta Szőke Péter: „Nem gazdasági újság a mi újságunk, hanem szövetkezők gazdasági, társadalmi és művelődési lapja. Világos és lapunk kicsiny voltához mért rövid fogalmazásban a falu asztalára akarjuk rakni azokat a kérdéseket, megállapításokat és terveket, amelyekről oly szépen és oly sokat írtak máig könyvekben és az értelmiség folyóirataiban, mind a nép érdekében, sőt róla, de nem a nép nyelvén és nem a nép számára.”12