Irodalmi Szemle, 1989
1989/5 - BESZÉLŐ MÚLT - Pukkai László: A „Hanza” Szövetkezeti Űjság népnevelő, kulturális és irodalmi tevékenysége
beszelő MOLT Prágában megjelenő közgazdasági szaklapot: a Hitelt emelhetjük ki”.7 Az újságot kezdetben a galántai Kosmos nyomdai műintézetben nyomták, majd 1936-ban a Hanza megvásárolta Komáromban a Metlesich-féle nyomdát és Unió Nyomda néven működve az újság többi számát már itt nyomták, valamint a „Hanza” Szövetkezeti Naptár 1936-tól megjelenő évfolyamait is. A szövetkezet vezetői nőm zárkóztak el egy népi főiskola megalapításától sem, sőt amikor Szőke Péter írásai nyomán kirobbant a nagy vita Szőke Péter és az őt támogató népi írók, valamint Lengyelfalusi- Letocha József szentszéki tanácsos és az őt támogató katolikus klérus között, a Hanza vezetői támogatták Szőke Pétert. Az újság éléről ugyan jobbnak tűnt őt leváltani, de továbbra is a Hanza alkalmazottja maradt. A HSZÜ a Posta és Telegráf Igazgatóság — Bratislava 27090/1II. a. 1927 számú engedélye alapján jelenhetett meg. Az újság felelős szerkesztője Nagy Ferenc, a Hanza ügyvezető igazgatója lett. A tervek szerint a lapnak minden hónap elsején és tizenötödikén kellett megjelennie, egy szám árát 50 fillérben szabták meg. A szerkesztőség székhelye, a kiadóhivatal központja Ga- lántán volt. 1928 áprilisában valóban megjelent az újság két száma, de a harmadik csak októberben, a negyedik novemberben, s decemberben újból két szám, kétezres példányban. A szövetkezet tagjai ingyenesen kapták az újságot. Az első számban a Szövetkezeti sajtó című vezércikk a következőképpen indokolta az újság megjelenésének szükségességét: „Szükség van a szövetkezeti sajtóra, hogy ezzel is egymásnak segítségére, támogatására legyünk, hogy megvédhessük magunkat a támadásokkal szemben, hogy szövetkezeti szervezeteinket, ezek működését ez úton ismertethessük, hogy gazdasági tanácsadó s minden ügyes-bajos dolgában az emberek segítője, útmutatója legyen. Szövetkezeti újságunk teljesen politika- mentes, egyetlen hivatása a közjót, illetve mindyájunk érdekét szolgálni.”8 A HSZÜ 17 éven keresztül informálta, nevelte olvasóit, terjesztette a szövetkezeti eszmét. Indulásának első évében hat száma, a II—XV. évfolyamban 24-24 száma, IC43-ban (.s "íQ44-b6n q VVI—XVII. évfolyamban országos takarékosságra hivatkozva az újság csak havonta jelent meg. A HSZÚ példányszámának növekedése is említést érdemel. 1936. december 15-én még ötezer példányban adták ki, 1937. január 1-jén már húszezren olvasták a lapot, a decemberi utolsó szám 34 700 példányban ban jelent meg. A lap 1943-ban érte el legmagasabb példányszámát: ekkor 47 400 példánya jelent meg a HSZŰ-nak. Az újság színvonala vita tárgyát képezheti: általában a szerkesztő igényességétől, szakmai hozzáértésétől, s annak ellenére, hogy az újság a Hanzához hasonlóan politikamentességet hirdetett, a szerkesztő politikai-társadalmi helyzetétől, nézeteitől, értékrendszerétől függött. A lap első két számát Nagy Ferenc ügyvezető igazgató szerkesztette. A harmadik számtól kezdve 1932 végéig Letocha József galántai plébános szerkesztette a 8-10 oldalon megjelenő újságot, sőt az 1933-as első két számot is, a 3—19. számot pedig már Ivánfy Géza, a 20.-at újból Nagy Ferenc, a 21.-et Hantos László közgazdász. Az ő szerkesztésében az újság 1936. július 15-én jelent meg utoljára. Az augusztusi szám szerkesztője már Szőke Péter volt, akit 1941. február 24-e után hívtak vissza a lap éléről. Az utolsó évfolyamok irányítója ismét Letocha-Lengyelfalusi József lett. A szerkesztők névsora egy-egy évfolyam, sőt egy-egy szám társadalompolitikai beállítódását is tükrözte. Letocha plébános a lapot alárendelte valláspolitikai elképzeléseinek. Hantos László leginkább közgazda- sági kérdésekkel foglalkozott a lap hasábjain, dicséretére legyen mondva, közérthető stílusa lehetővé tette, hogy az egyszerű emberek is megértsék és alapvető gazdasági ismeretekre tegyenek szert. A lap irodalmi értéke akkor növekedett, amikor annak szerkesztését Szőke Péter vette át. A zenét, irodalmat kedvelő szerkesztő már nem elégedett meg a HSZÜ olvasótábora egyes tagjainak kezdetleges írásaival. Kereste és meg is találta a kapcsolatot a népi írókkal, akik közül sokan szívesen küldték el írásaikat Szőke Péternek. Az újság belső szerkezetét természetesen a Hanza mindenkori érdekei szabták meg. Első számait tanulmányozva megállapíthatjuk, hogy annak legfontosabb rovata a szövetkezeti élettel foglalkozó volt, de nem hiányoztak az irodalmi alkotások f vaf'y ári?'.: szánt írások), az ismeretter
